2. Tér a lelke mindennek
A túlzsúfolás gyakori hiba. Ne féljünk a szellős terektől, ha megtehetjük, hagyjunk helyet az életterek között. Pláne ha szoros a költségvetés: inkább legyen kevés, de jobb minőségű bútor a lakásban. Így könnyebb hangsúlyokat adni, kiemelni egy-egy szép darabot. A beépített szekrények, tárolók, gardróbok sokat segítenek a térteremtésben.
3. Szemmagasság
Az átlagos emberi szemmagasság 145-150 centiméter. Legjobban tesszük, ha a képek, fotók, festmények vízszintes középvonalát ebbe a magasságba helyezzük. Különösen a nagy belmagasságú, régi belvárosi lakásokban érdemes erre figyelni. Egyszerűen megtervezhetjük a falak dekorálását, ha készítünk egy fotót, és azon bejelöljük, hogy mekkora felületeket, milyen elrendezésben szeretnénk díszíteni.
4. Bútor és szőnyeg
Kritikus pontja a használati funkciók kijelölésének a szőnyegek és bútorok viszonya. Háromféle verzió közül választhatunk: a bútorok teljes egészében a szőnyegre kerülnek, csak az első lábuk van a szőnyegen, vagy a padlón állnak a szőnyeg mellett. Az első esetben legyen elég nagy a szőnyeg, és körülötte is hagyjunk legalább 30-40 centit a falig – ez igazán nagyvonalú, elegáns érzetet kelt. Ha csak az első lábak vannak a szőnyegen, azzal helyet spórolhatunk. A harmadik esetben rendezzük el úgy a bútorokat, mintha a szőnyeg éppen érintené a lábukat, semmiképpen ne hagyjunk nagy bordűrt. Ez a megoldás jól mutat például akkor, ha egyszínű szőnyegpadlóra helyezünk mintás szőnyeget.
5. Óvatosan a témával
Egy konzekvensen témában tartott szoba vagy lakásbelső idegenül hat, mint egy színpad vagy múzeum. Középkori hangulatú nappali, hajókabinra vagy órásműhelyre emlékeztető dolgozó, japán gésaházra hajazó háló – az a jó, ha az inspiráció érzékelhető, de elkerüljük az üvöltő kliséket – a lovagi páncélt, a horgonyt lánccal és a Fudzsi ábrázolását rizspapír legyezőn.
6. Fegyelmezett kollekció
A gyűjtőszenvedély, kivált ha erősen érzelmi indíttatású, rátelepszik a lakásbelsőre. Azt kell éreznünk, hogy a gyűjtemény szervesen illeszkedik az élettérbe. A kollekció nem odaillő vagy túl hangsúlyos darabjait tegyük el szem elől vagy használjuk egy másik helyiségben fókuszpont megteremtésére.
7. Központozás
A lakberendezés olyan, mintha egy darabot állítanánk színpadra: a cselekmény a főszereplő körül forog. Döntsük el, hogy mit állítunk fókuszba, és ahhoz képest rendezzük el az epizódszereplőket. Egy lakkozott, piros kínai szekrény? Egy empire szekreter? Egy dizájn állólámpa? Egy kék kilim szőnyeg a falon? Egy citruszöld hűtőgép? Egy szappankő kandalló? Bármi lehet, csak emeljük ki, hagyjuk érvényesülni.
8. Átlátás
Talán csak a vécé működik önmagában, a többi helyiség szorosan kapcsolódik egymáshoz. Berendezésüknél vegyük fi gyelembe a közöttük kialakuló átmenetet és átlátást. A központi elemeket, a tér főszereplőit ezért szokás a bejárattal szemközt elhelyezni, hogy már belépés előtt magukhoz vonzzák a tekintetet. Hagyjuk tisztán ezeket a látványvonalakat.
9. Arányrendszer
Az összképhez, a lakás léptékéhez igazítsuk a bútorokat és dekoratív kiegészítőket. Könnyű arányt téveszteni: ami helyesnek tűnt az antikváriumban, az rátelepszik otthon egy kisebb szobára, vagy épp jelentéktelenül elvész a térben. Gondoljunk arra, hogy észre sem veszszük a koloniál bútort egy igazgatói irodában, viszont milyen nyomasztóan hat ugyanaz az asztal vagy egy méteres padlóváza egy lakótelepi szobában.
10. Csoportosítás
Megkönnyíti a lakberendezést, ha foltszerű csoportokban gondolkodunk. Három vagy öt tárgyat a legegyszerűbb elrendezni, és így az arányokat is könnyű helyretenni – ami önmagában elveszne a nagy térben, értelmet nyer egy kisebb csoportban, vagy egy túl hangsúlyos bútor tömegét megbonthatjuk és fi nomíthatunk apróbb kiegészítőkkel.
11. Fényrétegek
A tér, a tárgyak és a bútorok funkcionális és dekoratív szerepének defi niálását segítik a jól elhelyezett fények. Ezzel tudunk izgalmas dimenziót és variációs lehetőségeket adni az élettérnek. A kevesebb több elve itt nem érvényesül: minél több a külön szabályozható helyi fény, annál izgalmasabb és rétegzettebb, intimebb vagy épp drámaibb lesz a berendezés hangulata. A központi elemekre koncentráljunk, és bátran használjunk alacsonyan – padlón, asztalon, komódon – elhelyezett olvasó- vagy egy-egy tárgyat kiemelő szpotlámpákat.
12. Bátor személyesség
Nincs mitől félni! Tegyük félre az áruházi katalógust, és vigyünk egyéni színt, merész karaktert a lakberendezésbe. Sokszor elég egyetlen szokatlan tárgy – egy régi hokedli a fürdőszobában, kerti pad a gyerekszobában, orgonaselyemmel kárpitozott puff az előszobában – ahhoz, hogy egyedi legyen az otthonunk. Kerüljük a tökéletesre törekvő elrendezést, vigyünk életszerű rendezetlenséget az összképbe, a pedáns formalitást cseréljük hívogató kényelemre. Elvégre lakberendezni jó, de lakni még jobb!
