Az őslakosok elköltöztek a szigetről, a búvárok viszont szívesen keresik fel a lagúna alján pihenő 1946-ban elsüllyedt hajóroncs miatt.
A Bikini-korallsziget az UNESCO Világörökség része, és a legfrissebb jelentések szerint 2010 és 2040 között a lakosság fokozatosan visszatelepedhetne, de egyes területeknek 24 ezer (!) évre van szüksége a megtisztuláshoz.
|
24 ezer év alatt tűnik el a nyoma - 1946-os robbantás Bikini előtti vizeken
U.S. Navy Photograph / Reuters |
Ám nem csak a sugárzás jelent veszélyt az emberre. Mivel a halászati tevékenység is megszűnt a környéken, a cápákat sem zavarta semmi a szaporodásban. Úgy hírlik, ezen a területen élnek a legagresszívabb példányok, de hogy ennek van-e köze az atomkísérletekhez, azt csak találgatják. A cápák és a radioaktív sugárzás teszik Bikini partjait a legveszélyesebb strandokká a világon.
Juan Ponce de León spanyol konkvisztádorról kapta a nevét Florida egyik "legcápásabb", piros világítótornyáról is híres partszakasza. Az örök ifjúság forrását kereső Ponce de León eredetileg a mesebeli Bimini-szigetekre indult, helyette megtalálta azt a félszigetet, melyet Floridának nevezett el és azóta is így ismerjük. Ponce de León egy földnyelven helyezkedik el, mely elválasztja a Halifax-folyót a lagúnától és az Atlanti óceántól.
A floridai egy másik partszakaszán, a New Smyrna Beach-en táblák is figyelmeztetnek az emberre veszélyes vízi élővilágra. A cápák és a bálnák gyakran merészkednek ki a part közelébe, ami a múltban több halálos kimenetű találkozást eredményezett az emberekkel.
|
A cápatámadások áldozatai elsősorban szörfösök, akik alulról nézve jó kis zsíros fókának látszanak a deszkájukon
David Gray / Reuters |
Az Egyesült Államok legsűrűbben lakott és második leggazdagabb államában, New Jersey-ben található, Long Beach Island 29 kilométer hosszú partszakaszán pazar villák sorakoznak, ám a strandolás öröméért lakóiknak máshová kell menniük (nincs nehéz dolguk, további 43 saját névvel rendelkező part közül válogathatnak az államban) a nagyszámú tigriscápa populáció miatt
Az a Cápa valójában: cápák
Kis érdekesség, hogy az 1975-ös Cápa című horrorfilm, és a filmet inspiráló bestseller alapjául szolgáló cápatámadások New Yersey-ben történtek 1916 nyarán. Az első áldozat, egy 25 éves bróker, Charles Epting Vansant volt, aki Beach Heaven-nél indult fürdőzni egy júliusi napon. A fiatalember jó úszó volt, így a fürdőzők tömegétől elhúzódva indult lubickolni kutyájával. De ki már nem jutott önerejéből a vízből, valami ugyanis megtámadta és hatalmas sebet ejtett a combján. Vansant nem sokkal később elvérzett.
A szörnyű tragédia híre felbolygatta a part menti települést, mindenki azt találgatta, hogy mi képes így elbánni egy emberrel. Tippeltek óriásteknősre és a németek által kilőtt torpedóra is, de a nagy fehér cápát nem sorolták a gyanúsítottak közé, ugyanis akkoriban a cápákat nem tartották vérengzőnek.
A korabeli tengerbiológusok meg voltak róla győződve, hogy cápatámadások nem fordulhatnak elő Amerika mérsékelt égövi vizeiben. Az igazságra akkor derült fény, amikor a Vansant holttestét vizsgáló orvos megállapította, hogy a seb cápaharapásból származik. Ez lett az első regisztrált cápatámadás az Egyesült Államok történetében, amit hamarosan további négy követett a környéken – egyik eset, melyben gyerekek voltak az áldozatok, ráadásul egy édesvízi folyóban, távol az óceántól történt.
1916-ban még nagyon keveset tudtunk a cápák viselkedéséről, ráadásul akkoriban virágzott fel a strandkultúra, ami gyanútlan, az óceán veszélyeiről mit sem tudó tömegeket vonzott a partokra.
|
Zabagép, de nem tömeggyilkos
Reuters |
Bár a Cápa című film szörnyetege, Bruce, a nagy fehércápa (aki Spielberg ügyvédjéről kapta a nevét) egyedül követte el a vérengzéseket, a kutatók szerint szinte kizárt, hogy az 1916 nyarán történt tragédiák mögött egyetlen állat állt volna. A film mindenesetre hamisan állítja be a nagy fehércápát kegyetlen és agyafúrt embervadásznak. Méhcsípésbe és kutyaharapásba jóval többen halnak bele évente, nem is beszélve a fejre eső kókuszdiókról.
Mára a kaliforniai Bolinas Beach szintén a cápatámadásokról ismert, de még rettegettebb hely a dél-karolinai Horry County, ahol több mint 500 támadásról beszélnek, s bár az amerikai eseteket pontosan számon tartják és ki is színezik, a cápaparadicsomok a világ más részein gyakoribbak.
Hawaii egyik leghíresebb strandján, a Kauai sziget északi részén található Hanakapiai Beachen az aranysárga homok és a hihetetlenül szép víz mellett a nagy, lekerekített vulkanikus sziklák is lenyűgöző látványt nyújtanak, ám a cápák és az alattomos áramlatok miatt itt is táblák tiltanak attól, hogy az ember a nyílt vízre merészkedjen.
A Fokvárosi strandok környékén a nagy fehércápa gyakori látogató, s bár saját szakállára nem ajánlják a turistáknak, hogy elinduljanak cápanézőbe, a helyi utazásszervezők előnyt kovácsoltak a fenyegetettségből és szervezett búvárkodás keretében, ketrecből mutogatják a rettegett sósvízi ragadozókat.
Nem csak a cápa harap
A legtöbb listában szereplő partszakasz a cápák miatt számít különösen veszélyesnek, de van néhány kivétel. Ide tartozik a brazíliai Santarémhoz közeli Alter do Chao, mely Tapajos folyó mentén található igazi paradicsom, de a fürdés itt sem ajánlatos a pirahnák miatt. Hajókirándulásra viszont érdemes benevezni ezen a csodás tájon
Az ausztráliai Broome, Cable Beach nevű partszaka első ránézésre békés helynek tűnik, ám aki a forróság elől a hideg habokba menekülne, az számíthat egy kellemetlen találkozásra a közeli folyókból ide tévedt krokodilokkal. Idén februárban egy négyméteres példányt is láttak a vízben. Ám aki Ausztrália északi partjainál akar merülni, az számolhat továbbá cápákkal és mérges medúzarajokkal is.
Ugyancsak veszélyes a dél ausztráliai Peth partvidéke is. Itt krokodillal és medúzával nem, cápával és bálnával viszont annál könnyebb összefutni, pedig a kristálytiszta, türkizkék víz meglehetősen csábító.
|
A természet gyönyörűen kegyetlen
Juan Medina / Reuters |
Más, turisztikai szempontból fontos és híres partokon viszont nem az állatvilággal van a probléma. A mexikói Zipolite-ban mindig akad dolga az életmentőknek az óriási, heves hullámokra fittyet hányó turisták miatt. A tengert nem ismerő, távolról jött idegenek a partról rosszul mérik fel az esélyeiket.
Hasonló okokból veszélyes a Kanári-szigetek második legnagyobb tagjának, Fuerteventurának egy különleges, fekete homokos strandja a kis Ajuy nevű halászfalu mellett. A fekete vagy sötétszürke homok a bazaltos lávából képződik. Ez a természeti jelenség tömegével vonzza a látogatókat, ám a partszakaszon tilos a fürdés az erős áramlatok és hatalmas hullámok miatt. A tiltás dacára sokan megmártóznak itt, ami több halálos balesetet okozott.
