Az Y generációnak már más a viszonya a munkához, mint szüleiknek: ezek a fiatalok azt látták, hogy elődeik jóformán robotolás árán értek el mindent, de ebbe mind szellemileg, mind lelkileg tönkre mentek, így ők már nem ezt az utat akarják járni. Nem elégszenek meg annyival, hogy hosszú évek alatt szerezzenek maguknak lakást, autót, a biztos egzisztenciát még a gyerekvállalás előtt szeretnék megteremteni, és noha nem áll távol tőlük a kemény munka, már jóval öntudatosabbak, nagyon is tisztában vannak az elvárásaikkal, ami a munkahelyet és a fizetést illeti. Nem szeretik a munkaidőn túlnyúló feladatokat, ám mégis szinte egész nap elérhetőek mobiltelefonon és e-mailen keresztül.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Az Y generáció látszólag követelőzőnek és lustának tűnik, valójában azonban más motivációra van szüksége és ez új kihivíások elé állítja a munkáltatókat: leglényegsebb szempont számukra a versenyképes fizetés és az előrejutás, de a siker zálogának nem a kemény munkát, jóval inkább a szerencsét és a jó kapcsolatokat tekintik.
A lassan munkába álló Z generációnak - vagy ahogy az amerikai szociológus, Marc Prensky után hívják őket: digitális bennszülötteknek - a Y nemzedék tagjaitól eltérő elképzelései vannak a munkáról. Ezek a 16-19 éves fiatalok olyan munkát szeretnének végezni, amiben kiélhetik kreativitásukat és a siker érdekében akár hajlandóak lennének napi nyolc óránál többet is dolgozni, ugyanis hiszik: a kitartó munka meghozza az eredményét. 19%-uk szerint jó kapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy valaki eredményes lehessen a munkájában, 14% szerint pedig minden az ötleteken és a kreativitáson múlik.
A BKF felmérésében részt vevő 19 évnél fiatalabbak 45%-a mondta, hogy öt év múlva egy nemzetközi vállalatnál képzeli el magát, ugyanakkor minden harmadik inkább kisebb, saját tulajdonú vállalkozást szeretne. Úgy vélik, az a munka az ideális, ami segíti önmegvalósításukat és a kreativitásuk kibontakoztatását, a biztos anyagi háttér és az előrelépési lehetőség számukra csak másodlagos.
A húszon, de különösen a harmincon túliak jobban bíznak a hazai KKV-szektorban, mint fiatalabb társaik. Az arányokat tekintve közülük kétszer annyian szeretnének egy kis- vagy középvállalkozás alkalmazottjai lenni, minden harmadik közülük is inkább saját céget szeretne és százból csak minden tizedik képzeli el a jövőjét családi vállalkozásban.
