galéria megtekintése

A tojásfestés és a hidegtál kiment a divatból

0 komment

Sokan még mindig szívesen főzik maguk a húsvéti sonkát és sütik otthon az ünnepi kalácsot,  ám a tojásfestés már kiment a divatból – derült kis a NoSalty felméréséből.

A hagyományok még vidéken élnek igazán
A hagyományok még vidéken élnek igazán
Kurucz Árpád / Népszabadság

A NoSalty receptoldal megkérdezte olvasóit, hogyan készülnek a húsvéti ünnepekre. A felmérés egy hétig tartott, és kiderült: a csaknem 8000 válaszadó háztartásában szinte mindenhol kerül az asztalra sonka, kalács és valamiféle tojásétel. A válaszadók több mint háromnegyede maga főzi a sonkát és a tojást, illetve maga süti a kalácsot. "Bolti" sonkát jellemzően a 18-29 éves korosztály és az idősebbek (60 év felettiek) vásárolnak.

A válaszadók 92 százaléka eszik tormát a sonkához, de több mint felük boltban vásárolja, házilag inkább csak az 50 év feletti korosztály készíti.

 

„A nagy ünnepek, mint a húsvét és a karácsony erős helyi kulináris hagyományokkal kiegészülve alkotnak egységet és adnak egyfajta lenyomatot az adott nép kultúrájáról. Mindannyiunknak van egy elképzelése arról, hogy mit esznek a magyarok húsvétkor. A NoSalty mint a hazai receptkultúra meghatározó szereplője kíváncsi volt arra, hogy vajon mennyire egyezik ez a kép a valósággal, illetve mennyiben változott a hagyomány az elmúlt években, évtizedekben" – mondta Zalai Ágnes, a Nosalty vezérigazgatója a cég által végzett kutatásról. 

A sonkát otthon szeretjük elkészíteni
A sonkát otthon szeretjük elkészíteni
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A kutatásból kiderül: a vidékiek gyakrabban készítik saját kezűleg a hagyományos fogásokat, mint a budapestiek. Minden harmadik budapesti válaszadó vásárolja például boltban a sonkát, vidéken ezzel szemben csak minden ötödik válaszadó jelezte, hogy nem otthon készíti el ezt a hagyományos húsvéti fogást.

A kalácsért szintén kevesen mennek boltba, a válaszadók több mint háromnegyede otthon készíti el vidéken és Budapesten egyaránt. A 40 év feletti korosztály körében kiemelkedően sokan sütik maguk a kalácsot. Érdekes adalék, hogy a háztartások csupán 10 százalékában nem esznek kalácsot húsvétkor. 

A hímes tojás saját kezű festésére viszont már kevés otthonban marad idő és/vagy energia: a magyar háztartások mindössze 15 százalékában díszítik házilag a tojást, az élet és az újjászületés szimbólumát. Ez az arány egyébként ismét kicsit nagyobb vidéken, mint a fővárosban.

A régebben bevett szokás, miszerint hidegtállal várják a locsolókat, szintén kiment a divatból. A válaszadók csaknem fele fogadja viszont süteménnyel vendégeit, minden ötödik pedig alkoholos itallal kínálja őket. A csokitojás is veszített régi nimbuszából, ma a fiatal (18-29 éves) válaszadók mindössze 7 százaléka várja ezzel a locsolóit.

A csoki tojás és a csoki nyúl inkább csak a gyerekeknek jár
A csokitojás és a csokinyúl inkább csak a gyerekeknek jár
Lisi Niesner / Reuters

A NoSalty húsvéti kérdőíve alapján a budapestiek inkább készítenek kuglófot, répatortát és almás süteményt az ünnepekre. Vidéken a zserbó, a hatlapos süti, a krémes és a kókuszkocka népszerű. Ebben az időszakban a válaszadók előszeretettel sütnek kókuszos édességeket, és gyakoriak a sütemények nevében a 'nyuszi', 'nyúl' és 'húsvéti" kifejezések is. 

A webszakácskönyv olvasói által összeállított húsvéti desszert toplista élén a zserbó áll, amit a krémes, a répatorta, a mézes krémes, a linzer, a kókuszkocka, a kuglóf, a fanta avagy miranda szelet, a tiramisu és a hatlapos követ, ebben a sorrendben.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.