galéria megtekintése

Vesztes nemzet pozitív tudata

1 komment


Csordás Lajos

Harmadik éve tartanak az I. világháború centenáriumi megemlékezései. A kormány év végén döntött a központi emlékmű felállítására kiírt pályázat támogatásáról. A tervek szerint 2018-ig felállítandó alkotásra március végéig lehet terveket benyújtani. A zsűriben szobrász nincs, kormánypárti politikus és a szellemi holdudvart meghatározó értelmiségi annál inkább.

Mintegy 661 ezer hősi halott katona nevének megjelenítését is szeretnék látni valamilyen formában a 2018-ig felállítandó központi I. világháborús emlékművön. Ez olvasható egyebek mellett az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság által tavaly év végén meghirdetett emlékműpályázat kiírásában.

A Várkert Bazár I. világháborús kiállítására patetikus óriás szobrok hívják fel a figyelmet
A Várkert Bazár I. világháborús kiállítására patetikus óriás szobrok hívják fel a figyelmet
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A konkrét emlékműötletek mellett elhelyezési ötleteket is várnak. Egy biztos, a mű Budapestre kerül, mégpedig a város „egy kiemelt fontosságú pontjára". Nem titok, azzal a céllal készül, hogy a „kollektív nemzettudat egyik legnagyobb erejű, ikonikus építészeti megnyilvánulása legyen".

 

A kiíró nem kívánja korlátozni a pályázókat abban, hogy figuratív vagy nonfiguratív elemeket használnak-e, de „kellő alázattal átgondolt, a hagyományokra értékként tekintő, a városépítészeti elveket tiszteletben tartó, a mai építészeti elvekkel összhangban lévő koncepciókat" várnak. Az alázatról és a hagyományok tiszteletben tartásáról a többségében jobboldali potentátokból álló, 13 fős bírálóbizottság gondoskodik, köztük Fekete Györggyel, Schmidt Máriával és L. Simon Lászlóval. A zsűriben szobrász nincs, az egyetlen művészettörténész az MMA-tag Keserü Katalin.

Böszörményi-Nagy Gergely
Böszörményi-Nagy Gergely

Független szakemberek csak a zsűri mellé felkért tanácsadó csoportban találhatók, ám ők nem rendelkeznek szavazati joggal: itt szerepel többek közt ­Schneller István volt budapesti főépítész, Wehner Tibor művészettörténész vagy Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője.

Milyen emlékműre számíthatunk? Valószínű, hogy száz év múltán már nem követhetők a háború után közvetlenül felállított heroi­kus, szenvedélyes hősi szobortípusok. De hogyan lehet ma aktuális nyelven megszólaló világháborús emlékművet megfogalmazni? Milyen külföldi minták vannak?

„A különböző országokban eltérő gyakorlatokat figyelhetünk meg – mondja Böszörményi-Nagy Gergely. – Míg a briteknél a klasszikus emberalakok, addig a németeknél és sokszor az amerikaiaknál is az absztrakt emlékművek dominálnak. Aki utóbbi formát választja, annak nehezebb dolga lesz, hiszen az emlékműnek elvont formanyelven is közérthető üzenetet kell megfogalmaznia. Külön kihívás, hogy bár hazánk a világháború egyik vesztese volt, az új emlékművel – az áldozatkészség bemutatásán túl – mégis a pozitív nemzettudatot kell továbbépítenünk."

Farkas Ádám
Farkas Ádám
MMA

Farkas Ádám, a képzőművészeti egyetem szobrász tanszékének professor eme­ritusa szerint lehet aktuális alkotást létrehozni az első világháborúról, de ennek azt kell tükröznie, hogy mi a mai szemléletünk a világháborúról. Egy elvont nyelven megfogalmazott, jelekből építkező alkotást tudna elképzelni, mondta, de ő maga nem tervezi, hogy indul a pályázaton. Most készített hasonló tematikájú emlékművet Bohus Zoltánnal együtt a Ludovika új épületei közé, a nemzet szolgálatában elesett közszolgálati dolgozók emlékére: ez két gránit oszlopszeletből építkező, architektonikus alkotás.

Mások nem is szoborban gondolkodnak, hanem egy bejárható, land art alkotásban, amilyen például a mohácsi csata emlékparkja.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.