A dráma hangsúlyos jellemzője a nyelvválasztása: Borbély Szilárd ugyanis olyan emelkedett, már-már szakrális nyelvi közeget teremtett, amely eltávolítja ugyan a brutális cselekményt a mindennapoktól, s emberi szenvedéstörténetté emeli, ám ettől a történet mégis súlyosan mai és nagyon magyarországi marad.
Azzal kapcsolatban, hogy Borbély Szilárdtól keresett-e drámát, vagy maga az olaszliszkai lincselés foglalkoztatta, s így jutott el ehhez a darabhoz, az ősbemutató rendezőjét, Máté Gábort kérdeztük.
Eredetileg egy mai magyarországi történetet akart színre vinni – mondja, de sokáig nem talált hozzá darabot, s habár Borbély Szilárd darabját olvasta a megjelenésekor, elfeledkezett róla.
Amikor újra elolvasta, rájött: „ez az, ezt kerestem, erről akarok beszélni”. Igaz, a szerző világa nem volt tőle idegen, hiszen a Nincstelenek című regényének színpadi adaptációján színművészeti egyetemistákkal dolgozott együtt.
A darab szakrális nyelve kapcsán Máté Gábor kifejtette: tartják magukat az írói szándékhoz, s szinte szolgai módon szeretnének alkalmazkodni ehhez a megemelt nyelvezethez. A rendező szerint a nyelv ereje és hatása kulcsfontosságú ebben a történetben, hiszen az olaszliszkai tragédia arra is rámutat – s ezt maga Borbély is megfogalmazta egy nyilatkozatában –, hogy a hírek, a „bulváréhség” világa a felejtésre épül, mert
mindennap jön egy újabb és újabb eset, amely fölborzolja a kedélyeket, de kitörli az agyunkból az előző nap borzalmait. Ez az oka annak, hogy rendezőként minden „bulváros” tartalmat el akart kerülni,
hiszen aki a darabot ismeri, nagyon jól tudja: ennek a műnek a lincselés „szenzációelemeihez” semmi köze.
|
Borbély Szilárd családi tragédiája is meghatározó
Konyhás István / Népszabadság |
Ugyanakkor szerinte
éppen ebben rejlik „a szörnyűség ellentmondása”, hiszen ilyen esetben az érdeklődés először mindig a konkrét tragédia felől közelít, nem pedig a darab emelkedettsége felől.
Máté Gábort a munka során inspirálta Radnóti Zsuzsa idén megjelent tanulmánya: Borbély Szilárd munkásságát mennyire meghatározta a személyes élettörténetének tragédiája, az, hogy szülei rablógyilkosság áldozatává váltak, így a Katona színpadán mintegy „harmadik szálként” ez a motívum is megjelenik.
AZ OLASZLISZKAI
A főbb szerepeket Fekete Ernő (Áldozat), Szacsvay László (Rabbi) és Haumann Péter (Idegen) alakítja, a díszletet Cziegler Balázs, a jelmezt Füzér Anni tervezte. Ősbemutató: október 9., Katona József Színház.
