galéria megtekintése

Út a nirvánába

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 02. számában
jelent meg.


Ötvös Zoltán
Népszabadság

„..............................” – és ennél sokkal több helyet kihagyhattam volna, illusztrálandó, hogy Mérő Lászlóval folytatott beszélgetésünket egyik sokat idézett gondolatával (A tartalmas hallgatás a világ legkifejezőbb nyelve) kezdtük. Majd folytattuk egy másikkal (Az ember akaratlanul is mindent túlbonyolít, mert állandóan gondolkodik), s végül odajutottunk, hogy sok út vezet a nirvánába, miközben az elvek csapodár természetét sem hagyhattuk ki.

Nem mellékesen ismét bebizonyosodott, hogy a tudomány egyik legfőbb jellegzetessége a kritikai szellem. Ha valahonnan ez hiányzik, akkor az nem tudomány, hanem agymosás.

„Ezektől vagyunk azok, amik” – mondja mosolyogva. Találkozásunk oka, hogy az Óbudai Társaskörben Mérő László két hangoskönyvét mutatta be a szerző, Für Anikó és az elektromos csellón játszó Simkó-Várnagy Mihály – Mácsai Pál csak a hangoskönyvekben szólalt meg. Az egyik hangoskönyv a Sok út vezet a nirvánába címet viseli, valójában az 1996-ban megjelent Mindenki másképp egy részlete. A racionális gondolkodásról szól, jóllehet ilyesmi talán nem is létezik, hiszen az emberi gondolkodás alapvetően nem racionális.

A keleti világszemlélet szerint az emberi lelkeket a nirvánába jutás vezérli. De hogy végül is mi a nirvána, arról megoszlanak a nézetek. A világ bonyolult. Mi, emberek pedig sokfélék vagyunk, ugyanakkor elképesztően egyformák is – ezeket a témákat boncolgatja a szerző.

 

A másik hangoskönyv, a 2008-ban megjelent Az elvek csapodár természete címen ismert mű. Azt mondja ebben, hogy elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja össze.

Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud.

Azonnal a nagy titkot keresi, amikor a hit alapvető kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot.

Pedig: „A nagy titok az, hogy nincs titok”. A szerző, ahogy mondani szokás, minden volt, csak akasztott ember nem. Díjat nyert Nemzetközi Matematikai Diák olimpián, ezen felbuzdulva lett matematikus, majd a műszaki tudományok kandidátusa. 2005-igaz ELTE Kísérleti Pszichológia Tanszékén tanított matematikai, logikai, pszichológiai és játékelméleti tárgyakat, azóta az egyetem Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára.

Első könyve, az Észjárások 1989-ben jelent meg, ekkor indult el sikeres könyveinek sorozata itthon és külföldön is. 2000-ben habilitált a pszichológia tudományágban – egyetemi pszichológiai végzettség nélkül. Mérő szerint az embernek alapdiplomát egy dologból érdemes szerezni – az egyetemi képzéshez hozzátartozik egy jelentős mennyiségű „szívatás”, amit egyszer kell átélni.

Aki ezen túl esik, bármit megtanulhat. 1987-ben számítógépes játékokat gyártó céget alapított, amely sikeres játékokat készített amerikai, japán és európai megrendelőknek. Több döntés-előkészítéssel és marketinggel foglalkozó cég tanácsadója.

Nyert egy Volkswagen Golfot Vágó István Mindent vagy semmit! műsorában – a nyereményét ellopták, de meggyőződése, hogy ehhez Vágónak semmi köze. Negyedszázada oktat a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen, és ha nem figyel oda, vitatkozik. Mint öt éve a Millenárison az antirasszista napokon a Tomcat nevű bloggerrel, aki szerint a „nemzetközi zsidó maffia” beépült Magyarországra. A blogger szerint a szélsőségeseket nem kell piszkálni vagy provokálni, és „akkor nem repül a Molotov-koktél”.

A nagy titok az, hogy nincs nagy titok
A nagy titok az, hogy nincs nagy titok
Földi Imre

Mérő esszenciája: „ugyanannak a dolognak az egyik ember az egyik vonását emeli ki, egy másik a másikat. Ettől még nem kell utálni egymást. Inkább meg kellene beszélni dolgainkat. Számomra az EU erről a megbeszélésről szól, aminek köszönhetően hetven éve nem volt német–francia háború. Talán egyszer a magyarok és a románok is megtanulják nem utálni egymást.”

Azt mondja, nem ő akart hangoskönyvet, a kiadó kereste meg. A folyamat számára is meglepő eredménnyel járt. A szakmai átlagnál messze intelligensebb Für Anikó több alkalommal rosszul hangsúlyozta gondolatait. „Ez az én hibám. Rosszul írhattam meg. Azt hiszem, célszerű lenne, ha a művésznővel olvastatnám el a nyomdai leadás előtt a szövegeimet” – mondja, majd odajutunk, hogy itthon érthetetlenül kevés érdemi, elemző független kritika jelent meg könyveiről.

A német kötetek sokkal nagyobb visszhangot váltottak ki. Az egyik ilyen kritika hatására dobott ki 120 oldalt az Észjárások könyvéből – és tényleg így lett jó. Ezért is baj, hogy kicsi és ellustult szellemi életű országban élünk.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.