A másik hangoskönyv, a 2008-ban megjelent Az elvek csapodár természete címen ismert mű. Azt mondja ebben, hogy elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja össze.
Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud.
Azonnal a nagy titkot keresi, amikor a hit alapvető kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot.
Pedig: „A nagy titok az, hogy nincs titok”. A szerző, ahogy mondani szokás, minden volt, csak akasztott ember nem. Díjat nyert Nemzetközi Matematikai Diák olimpián, ezen felbuzdulva lett matematikus, majd a műszaki tudományok kandidátusa. 2005-igaz ELTE Kísérleti Pszichológia Tanszékén tanított matematikai, logikai, pszichológiai és játékelméleti tárgyakat, azóta az egyetem Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára.
Első könyve, az Észjárások 1989-ben jelent meg, ekkor indult el sikeres könyveinek sorozata itthon és külföldön is. 2000-ben habilitált a pszichológia tudományágban – egyetemi pszichológiai végzettség nélkül. Mérő szerint az embernek alapdiplomát egy dologból érdemes szerezni – az egyetemi képzéshez hozzátartozik egy jelentős mennyiségű „szívatás”, amit egyszer kell átélni.
Aki ezen túl esik, bármit megtanulhat. 1987-ben számítógépes játékokat gyártó céget alapított, amely sikeres játékokat készített amerikai, japán és európai megrendelőknek. Több döntés-előkészítéssel és marketinggel foglalkozó cég tanácsadója.
Nyert egy Volkswagen Golfot Vágó István Mindent vagy semmit! műsorában – a nyereményét ellopták, de meggyőződése, hogy ehhez Vágónak semmi köze. Negyedszázada oktat a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen, és ha nem figyel oda, vitatkozik. Mint öt éve a Millenárison az antirasszista napokon a Tomcat nevű bloggerrel, aki szerint a „nemzetközi zsidó maffia” beépült Magyarországra. A blogger szerint a szélsőségeseket nem kell piszkálni vagy provokálni, és „akkor nem repül a Molotov-koktél”.
|
A nagy titok az, hogy nincs nagy titok
Földi Imre |
Mérő esszenciája: „ugyanannak a dolognak az egyik ember az egyik vonását emeli ki, egy másik a másikat. Ettől még nem kell utálni egymást. Inkább meg kellene beszélni dolgainkat. Számomra az EU erről a megbeszélésről szól, aminek köszönhetően hetven éve nem volt német–francia háború. Talán egyszer a magyarok és a románok is megtanulják nem utálni egymást.”
Azt mondja, nem ő akart hangoskönyvet, a kiadó kereste meg. A folyamat számára is meglepő eredménnyel járt. A szakmai átlagnál messze intelligensebb Für Anikó több alkalommal rosszul hangsúlyozta gondolatait. „Ez az én hibám. Rosszul írhattam meg. Azt hiszem, célszerű lenne, ha a művésznővel olvastatnám el a nyomdai leadás előtt a szövegeimet” – mondja, majd odajutunk, hogy itthon érthetetlenül kevés érdemi, elemző független kritika jelent meg könyveiről.
A német kötetek sokkal nagyobb visszhangot váltottak ki. Az egyik ilyen kritika hatására dobott ki 120 oldalt az Észjárások könyvéből – és tényleg így lett jó. Ezért is baj, hogy kicsi és ellustult szellemi életű országban élünk.
