Ezt követően nyolc hónapon át folyt a további miniszterfigurák és a mögöttük látható mellvédfal túloldalán felállított ’48-as jelenet kifaragása, amit a Reneszánsz Zrt. végzett el, mintegy negyven kőfaragó munkájával.
Az újra elkészített emlékmű az eredetinek hiteles másolata, de nem ruskicai márványból, hanem a fővárosi klímát jobban bíró süttői kemény mészkőből készült, s ha netán találhatók kisebb eltérések az eredetihez képest, azok nem szándékosak – mondta lapunknak Zsigmond Attila, az újraállítást koordináló szoborbizottság elnöke.
A lebontott Kisfaludi Stróbl-féle Kossuth-emlékműre felújítás vár, majd a tervek szerint az Orczy-kertbe kerül.
Horvay szoborcsoportja Kossuthot valóban nem szokásos módon, nem a nagy formátumú szónok pózában ábrázolja. Kossuth itt töprengő hős. Mögötte álló minisztertársai, a Batthyány-kormány tagjai is a szabadságharc és a leendő áldozatok nyomasztó lelki terhe alatt őrlődő alakok. Egy dráma szereplői. A választásukon vívódó társak közül Kossuth azonban erős lélekkel előrelép és ökölbe szorított kézzel a küzdelem felvállalása mellett teszi le a garast. Ez a mozdulata, ez az ökölbe szorított kéz látható egyébként Horvay 1904-ben felállított törökszentmiklósi Kossuth-emlékművén is.
Horvaynak tizenkilenc Kossuth-szobra áll az országban, és kettő a határon túl.
Közülük legismertebb a ceglédi, amelynek másolatát 1928-ban New Yorkban is felállították.
|
Balról: Esterházy Pál, Klauzál Gábor, Eötvös József, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Deák Ferenc, Mészáros Lázár. Az első felelős magyar kormány – enerváltnak ábrázolva Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A szobor komor fensége – avagy másfelől szemlélve letargikus hangulata – a maga korában is vitát váltott ki. Egyik bírálója, a kitűnő művészettörténész, Lyka Károly azt írta: „Az emlékműből hiányzik a monumentális nagyvonalúság, hiányzik a sugalló erő”. Állítólag annak idején a szoborpályázat eredménye,
Horvay megbízása nagy mértékben Kossuth Ferencnek volt köszönhető, aki ragaszkodott ehhez a kompozícióhoz, amelyen „olyan elernyedtek, olyan jelentéktelenek atyja mellett a minisztertársai”.
Ugyanakkor Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója 1927-ben, a felavatás évében azt mondta: „A szobor becsületére válik Horvaynak és Budapestnek, sőt, az országnak. Horvay művészetének nagy érzelmi melegsége, értelmi elmélyülése s a nagyra törekvő tendenciája megvannak a szoborban"