Zala György a ma Szlovéniához tartozó Alsólendván született. Igaz, nem sokat élt ott, mert már gyerekként Pápára, majd Városlődre került, de mégis sokat jelentett neki a szülőföld. A szlovének a szülőhelyén ápolják emlékét, Lendván a várban emlékszobát szenteltek neki, és tér is viseli a nevét.
Az 1884 és 1934 között alkotó Zala most hazatért, hiszen itt, a Városliget sarkán áll egykori villája, főműve pedig kint, a Műcsarnok előtt. A mindössze kétteremnyi kiállítás szinte folytatódik a Hősök terén, amelynek szobrai majdnem mind a nevéhez kötődnek. Ő alkotta a Gábriel arkangyalt, a hét vezért, a királyszobrok közül kettőt (eredetileg négyet, de kettőt a történelmi változások miatt eltávolítottak), és a félköríves kolonnádok tetején látható allegorikus alakokat. Lényegében ez a szobrászat magyar himnusza, akkor is, ha ma már sokan úgy érzik, hogy patetikus, avítt, konzervatív.
Már életében is az volt. Túlélte a saját stílusát. Az ő ízlésének és szobrászi hajlamainak megfelelő korszak az ezredéves ünnepségek időszaka volt. De a Hősök tere szoboregyüttese csak harminc év múlva, 1929-re vált teljessé, amikor már elmúlt a nemzeti nagyság millenniumi pátosza. A pátosz iránti igény azonban megmaradt, és Zala még a harmincas években is ennek szellemében alkotott. Például a háború után eltávolított és tavaly visszahelyezett Kossuth téri Tisza István-emlékművet.
|
Gábriel arkangyal a Millenniumi emlékműről
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az ő alkotása a nemrég visszatett, szintén Kossuth téri Andrássy Gyula-emlékmű is, amelyet sokan a legszebb magyar lovas szobornak tartanak. De nem ezért állították vissza. Zala tehát aktuális, azzá teszi a konzervatív politikai és művészeti restauráció. Tavaly év végén kötet is megjelent róla Fény és árnyék címmel. Szerzője az a Szatmári Gizella volt, aki most a műcsarnoki kiállítás kurátora. Itt a két teremben egyébként nem sokat tudott mutatni Zaláról. Legfeljebb beszédtémává tudta tenni.
Az egyik helyiségben a magánéletét igyekezett megidézni, rekonstruálva azt a megbecsülést és pazar környezetet, amely körbevette. Láthatók lakásának egykori festményei, nagy állami aranyérme, a Zala megye hölgyei által neki adományozott díszkárpit, falra rajzolták szecessziós ligeti villájának Lechner és kollégái tervezte sziluettjét. Ezen a ma is álló, Stefánia úti épületen található ritka szecessziós szobrainak egyike, ami jelzi, hogy nem csak portrékon és hősi jeleneteken munkálkodott.
|
A Millenniumi emlékmű szobrainak kismodelljei
Földi D. Attila / Népszabadság |
Még inkább árnyalja a róla alkotott képet néhány általa papírra vetett karikatúra és az úgynevezett drótszigeti vázlatfüzet, amelyet ő és barátai remek, vicces portrékkal rajzoltak tele 1893 nyarán. A másik teremben fő műve, a Millenniumi emlékmű szobrainak kismodelljei és építészeti installációja, a budavári honvédemlékmű makettje, valamint jelesebb portrészobrai adnak ízelítőt gazdag (a kurátor kutatásai szerint 104 művet számláló) munkásságából. Bizony, még a király is modellt ült neki. De Erzsébet királynéról és Andrássyról is szép büsztöt mintázott. Közelről is megbizonyosodhatunk kivételes forma- és komponálókészségéről. Sehol egy elhibázott arány. Megemeljük a kalapunkat, és megyünk tovább.
Eltávolítások és visszatérések
Zala György több szobra is a háború utáni politikai irányváltás áldozatává vált. A Kossuth térről eltávolították a bronzba öntött Andrássy Gyulát és Tisza Istvánt, a Hősök teréről Mária Teréziát és Ferenc Józsefet, a pesti Duna-partról Erzsébet királynét. Utóbbit 1985-ben állították vissza a budai oldalon, Mária Teréziát 2002-ben a Szépművészeti Múzeum előcsarnokában, Tisza Istvánt 2014-ben, Andrássy Gyulát idén eredeti helyén. Ferenc József szobra a Budapest Galéria sülysápi raktárában vár a restaurációra.
