Nyáry ötleteire van szükség a Magvetőnél

A kiadónak az eddigi értékek és a presztízs megőrzése mellett Nyáry marketingötleteire lenne szüksége, arra, hogy a meglévő olvasók mellé újakat hozzon. Ez pedig kulcsfontosságú, mert a kiadó nagy generációja, amelynek tagjai sikert sikerre halmoztak, díjak özönével és nagy példányszámban fogyó könyveikkel járultak hozzá a műhely rangjához, már nem mindig jutnak el a fiatal olvasókhoz.

Nyáry Krisztián az írók szerelmeiről írt művel lett népszerű, bebizonyította, ért az olvasókhoz Veres Viktor

– A mai, nagy magvetős szerzők az én generációm számára húsz éve izgalmasak voltak, alig vártuk új könyveiket. Azt szeretném, ha ez a mai húszévesek esetében is így lenne – mondta Nyáry. – Nem szabad megvárni azt, hogy az olvasók a szerzőkkel együtt öregedjenek ki.

A középnemzedék igen népszerű szerzői mögött ott vannak azok az írók, akiknek (bár esetenként két-három-négy kötetük is megjelent a kiadó színeiben) új könyvei szinte a megjelenés pillanatában eltűntek a könyvkínálat dzsungelében. A kiadó marketingfelfogását bíráló forrásaink szerint a műhely igazából csak a márkanév jelentette presztízst adta amolyan háttérként, a befutás nyűgét sokszor a szerencsére vagy a szerzők önmenedzselési képességeire bízta. Ha pedig bejött, közösen örültek.

– Eddig is adtunk, ezután is adni fogunk – reagált minderre Kolosi. Mint mondta, az ésszerű költségeket sosem kifogásolták, és most sem szeretnék az új igazgatót paripa és fegyver nélkül csatába engedni. Talán épp ennek az ésszerűségnek az eredménye, hogy a kiadó a válságos évek alatt is nyereséges tudott maradni.

Nyáry szerint nem véletlen, hogy óvatosak a kiadók. A könyvkiadásban fokozottan igaz, hogy minden marketingre költött forintnak csak a fele hasznosul, ám nem tudni, melyik fele. Ha jól sül el, kiváló, hosszú távú befektetés lehet: lesz egy népszerű könyv és egy befutott szerző, ha viszont nem, csak a könyvre rakódó felesleges kiadásokat gyarapítja.

Az új olvasók megtalálása mellett legfontosabb feladata az utánpótlás kinevelése és megalapozása lesz. A Magvető a hírneve miatt mindig is vonzotta magához a fiatalokat. Csakhogy nem mindig tudta őket megfelelően felépíteni. Nyárynak ezen is változtatni kell. Talán túl kell lépni olyan beidegződéseken, hogy az első kötetes költőknek is kemény borító jár, miközben a puha fedelű, zsebben is elférő könyvre jobban rákapnának a fiatal olvasók. Ahogy ezt más kiadó sikeres példája is bizonyítja.

S hogy hol teremhetnek új olvasók? Nyáry két lelőhelyet is lát. Egyrészt a középiskolákban, másrészt a slam poetry vagy a Rájátszáshoz hasonló koncertek közönségében. Szerzőként több iskolában is megfordult, azt tapasztalta, hogy viszonylag hamar nyitottá lehet tenni a diákokat az igényes irodalom iránt. A slamre összegyűlő fiatalok pedig már eleve fogékonyak az irodalomra, csak ezt valahogy át kell alakítani a könyvet is érintő vásárlóerővé.

Nyáry tudja, morzsolódnak a szépirodalmi könyvek olvasói. De szerinte nem csökken az érdeklődés, csak más csatornákon terjednek a szövegek. Egyelőre úgy látja, nincs strukturális probléma a kiadóban. Legfeljebb finomhangolásra van szükség. Nem kell változtatni a profilon.

A lektűrök piacán még gyorsabban és még váratlanabban alakulnak a trendek. A fokozottan nehéz terepre való igényes szórakoztató irodalommal az Athenaeum kiadó élén kíván foglalkozni. A cégnél ő lesz a „miniszterelnök”, Morcsányi pedig a „köztársasági elnök” mint a Líra-csoport kiadói igazgatója, akinek már nem kell törődnie a napi, operatív döntésekkel.

Ez a megoldás már azért is jó, magyarázta Kolosi, mert így kezelni tudják a legrégebbi szerzők Morcsányi-függőségét. Ahogy az olvasók Nyáry-függőségét sem éri sokk. Egyetlen feltétele az volt az ajánlat elfogadásakor, hogy megmaradhasson szerzőnek is. A Corvinánál jön majd ősszel az Igazi hősök folytatása.