galéria megtekintése

Törékeny káosz a filmiparban

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 07. számában
jelent meg.


Csákvári Géza
Népszabadság

A magyar filmipar dinamikusan fejlődik, és egyre több külföldi pénz áramlik az ágazatba – halljuk egyre többször. Budapest kedvelt és sokarcú forgatási helyszín, ám a külföldi filmes költések valójában zuhanóban voltak 2014-ben.

Több hónapig tartózkodott hazánkban Angelina Jolie, hogy leforgassa első rendezését, a Vér és méz földjén című drámát. Sokat lehetett hallani a férje, Brad Pitt produceri vezetésével és főszereplésévél készülő zombifilmről, a Word War Z-ről is (emlékezetes, amikor a magyar terrorelhárítás lefoglalta a stábnak érkező fegyvereket). Két évvel ezelőtt a Budapesten itt-ott feltűnő Bruce Willis volt a sztárvendég, aki a Die Hard-széria ötödik részét forgatta. Tavaly Matt Damon volt a „sláger”, aki A marsi című sci-fijén dolgozott a főváros több pontján. Akit a forgatás delikát részletei érdekelnek, elolvashatja Basa Balázs és Názer Ádám Itt forgott – főszerepben Budapest című, nemrég megjelent kötetében.

Kamarás Iván beleszaladt Bruce Willis pofonjába a Die Hard 5.-ben
Kamarás Iván beleszaladt Bruce Willis pofonjába a Die Hard 5.-ben
Intercom

A 2004-ben elfogadott filmtörvény egyik nagy eredménye volt a 20 százalékos adókedvezmény, amit a Magyarországon készülő hazai, koprodukciós vagy külföldi filmekbe befektetők élveznek. Később ennek mértékét a kormány 25 százalékra, bérmunkák és koprodukciós művek esetében 30 százalékra növelte. Ez pedig üzletet jelentett: míg 2003-ban 1,5-2 milliárd forint volt a külföldi filmes költés Magyarországon, 2007-re ez 25 milliárdra emelkedett. A csúcspont 2013 volt, 42 milliárd forinttal. Ebben az évben a 46 produkció 37,7 milliárdot hozott „tiszta” bérmunkában. A filmipari felfutás jó dolog, azonban törékeny üzletág – noha a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nemzeti filmirodájának adatai csak november végéig elérhetők, már most látszik, hogy 2014 a zuhanás éve volt. Eddig az időpontig 28 produkciót csaknem 24 milliárdos költéssel regisztráltak.

 

Az adatokból az is kiderül, hogy a magyar filmfinanszírozási rendszer nem koprodukcióbarát, mivel 2011 óta a negyedére csökkent a költés mértéke (nyolcmilliárdról kettőre). A filmipari költéseket drasztikusan befolyásolja, hogy az Orbán-kormány kiterjesztette a taorendszert – a támogató cégeknek társaságiadó-kedvezményt nyújtó szisztémát – a sportra is. Ez után sok vállalat a sportszervezeteket favorizálta, minek nyomán jelentősen visszaestek a cégek mozgóképes ráfordításai.

2014. január elsejétől az adókedvezmény utáni megtakarítás hetvenöt százalékát be kell fizetni a Magyar Nemzeti Filmalap letéti számlájára, ez újabb „lebeszélésként” működött. A filmipari siker alapja színtiszta matematika. A külföldi, főleg amerikai stúdiók csak azt nézik, hogy mennyi egy dollár értéke az adott helyen, azaz mit kapnak érte cserébe – legalább valaki örül a forint árfolyama mostani zuhanásának. Kézzelfogható előny, hogy az amerikaiak, azaz a nagy stúdiók imádják Budapestet, de a város sokoldalúsága egyre kevésbé kompenzálja a tényt, hogy a magyar szakembert már-már tisztességesen meg kell fizetni. Prágában ugyan az adókedvezmény igénybevétele bonyolultabb, Románia és Bulgária viszont nálunk olcsóbb, így jobban is pörögnek a számaik – a piacra nemrég betörő Észtországról nem is beszélve.

Máshol a filmturizmus is hoz pénzt

Kérdés, hogy a turizmus, illetve a kultúra terén mit profitálhatunk a magyar filmkultúrára igen csekély hatást gyakorló bérmunkákból. Noha a filmturizmus évről évre erősebb, sőt most már Magyarországon is nyilvántartott jelenség, ennek ellenére nálunk még semmiféle hivatalos statisztika nem rögzíti, hány külföldi érkezik hozzánk csak azért, mert egy film miatt fellelkesült. Az mindenesetre tény: a filmturizmus a világon az egyik legerősebb mozgatóerő.

Új-Zélandon például drasztikusan megnőtt az odautazók száma A Gyűrűk Ura sikere miatt: az Oscar-díjas Peter Jackson ott forgatta a trilógiát, sőt a Hobbitot is. Az Oxford Economics még 2007-ben végzett kutatása alapján pedig kiderült: a Nagy-Britanniába belépő külföldi látogatók tíz százaléka azért érkezik, hogy „élőben” is megnézze kedvenc filmjeinek forgatási helyszínét, és a salzburgi turizmus negyedét adja A muzsika hangja című, 50 évvel ezelőtt készült amerikai zenés filmdráma. A szakemberek szerint ezen a területen az a legnagyobb baj, hogy a filmipari és a turizmusban dolgozó szakemberek Magyarországon még nem igazán működnek együtt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.