A XXI. századi széria teljesen olyan lesz,mint az eredeti. Elkészítésében az ország legavatottabb szakemberei működnek közre, a jó nevű vésnök, Gáspár Pál Szilveszter, a Papír- és Vízjeltársaságot elnöklő Perbált Jenő, és a Papíripari Kutató Intézetet igazgató Lele István.
Helyreigazítás
Lapunk április 20-i számában megjelent, Tisztelet a reformációnak című cikkünkben tévesen azt közöltük, hogy a Papíripari Kutató Intézet megszűnt. A valóság ezzel szemben az, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó intézmény változatlanul működik. A pontatlanságért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük.
Az alapanyagot, tehát a lenrostot a Komáromi Lenfeldolgozót vezető Nagy Sándornak köszönik, méghozzá nagyon, ugyanis a piacról, konkrétabban a két gyártótól, amely még létezik – egy holland és egy német cégtől – csak irgalmatlan összegért tudták volna megszerezni: az A/3-as méretű lapok darabjáért manapság 5 eurót, azaz cirka 1500 forintot kérnek. A nagy tételből adódóan ez az ár lemehet egy euróig is, de még így is nagyot sikíthatunk: a 2412 oldalas (hatkilós) kötet 200 példányának előállításához hozzávetőleg 300 ezer (!) lap szükségeltetik.
A munkához egy magyarországi gyökerű amszterdami nyomdász és betűöntőmester, Robert Steur is hozzájárult a maga módján: 400 kilónyi ólmot ajánlott fel a célra, teljesen ingyen. A Rákóczi-kúria teljes, korhű felújítását is küldetésének tekintő Colo-Pajzs Kulturális Egyesület égisze alatt futó programhoz szükséges pénzt támogatóktól szeretnék összegyűjteni.
A költséget 200 millió forintra taksálják, amelyet reményeik szerint kétszáz tehetős hazánkfia ad majd össze, millió forintonként. Eddig harmincöten csatlakoztak a kezdeményezéshez, ha a misszió beteljesül, minden adományozó kap egy-egy példányt.
Büszkén tehetik ki a polcra, már csak a piaci értéke miatt is: a megveszekedettebb bibliofilek kétmilliót is simán megadnak egy hasonló technikával készült, hasonló terjedelmű műért. Az újranyomott vizsolyi biblia unikális jellegét tovább erősíti, hogy ha a kétszáz példány elkészül, egyetlen árva sort sem nyomtatnak többé. 2017. október 31-én az összes verőtövet és az ötvenezer ólombetűt is megsemmisítik.
Ellopták, megkerült
Az eredeti vizsolyi bibliából 800 példány készült. A kutatók 57 létező kötetről tudnak, ebből a mai Magyarország területén 26-ot tartanak nyilván. A kötet nyomtatásához négy sajtógépet használtak, az elkészítéséhez szükséges papírt Lengyelországból hozták: jó minőségű tokajhegyaljai borral fizettek érte. A vizsolyi Árpád-kori templomban kiállított bibliát 2002. február 10-én ellopták, de csodák csodája: 2003 októberében a rendőrség segítségével megkerült. Restaurálták, majd 2008 decemberében a Parlamentben visszaadták a helyi gyülekezetnek: fegyveres kísérettel vitték haza Vizsolyba. A lopás és a restaurálás közti években az Országos Széchényi Könyvtár példányában gyönyörködhettek a községbe látogatók.
