Egyik világsztár ugrik be a másik helyett az Erkel Színház pénteki és vasárnapi Don Giovanni-előadásába. Ildebrando D'Arcangelo betegsége miatt az az Erwin Schrott énekli a címszerepet, aki már több százszor játszott a Mozart-darabban a legnevesebb operaszínpadokon a Scalától a Metropolitanig.
hirdetés
Tetovált tarkó, vastag lánc, hatalmas ezüst gyűrűk, lógó ülepű nadrág, kigyúrt felsőtest. Operaénekesnek biztosan nem tippelné, aki nem ismeri.
A macsó külső lehengerlően kedves stílussal párosul: dicséri a magyarok vendégszeretetét, kedvességét, és hogy milyen jól érzi itt magát.
Van, aki Marlon Brandóhoz hasonlítja, mások dél-amerikai félistennek vizionálják. Ezzel egyáltalán nem törődik Erwin Schrott. „Biztosan sok vodkát isznak, akik ezt állítják" - mondja nevetve.
– Csak az a fontos, hogy az előadás után elégedettek legyenek a nézők – jelenti ki az uruguayi basszbariton.
– Akkor vagyok a legboldogabb, ha azt mondják a taps után: de hiszen te vagy Don Giovanni!
Most a megbetegedett Ildebrando D'Arcangelo helyett vállalta el a budapesti előadást. Ókovács Szilveszter igazgató meséli, az Operaház csak úgy fogadta el D'Arcangelo-lemondását, ha az ügynökség legalább akkora világsztárt garantál.
A 43 éves Erwin Schrott Leporello és Don Giovanni szerepét is játssza már több mint egy évtizede. Mivel tele a naptára, a legritkább esetben van ideje végigpróbálni az adott rendezést, viszont simán beilleszkedik, professzionalitását beletolja az előadásba. Húsz perc beszélgetés után pontosan tudja, mit szeretne tőle a rendező.
Csak az a fontos, hogy az előadás után elégedettek legyenek a nézők Koncz György / Népszabadság
A Don Giovannit fantasztikus mestermunkának tartja, elvárása magától, hogy egyre mélyebben menjen bele, alkalomról alkalomra egyre jobb legyen.
– Nem is tudok választani Don Giovanni és Leporelló között – mondja.
– Érdekesebbnek tűnik a hódító szerepe, de a szolga emberibb, bonyolultabb, több rétegű karakter.
Pénteki szerepéről azt mondja: ördögi karakter. Emberfeletti hatalmat tulajdonít magának, megszeg minden morális, vallási és társadalmi kötöttséget. Nem tanul a hibáiból és nem is bán meg semmit a darab végére.
hirdetés
Talán 24 vagy 25 évesen kérték fel először, énekelje lemezre Don Giovannit. Akkor nemet mondott, úgy érezte, érnie kell hozzá a hangjának. Tanáraitól, Leo Nuccitól és Mirella Frenitől azt hallotta, tanuljon meg nemet mondani, ne veszélyeztesse a hangját, a karrierjét. Nem véletlen az sem, hogy a basszbariton énekes megvárta a Verdi- és Puccini-szerepekkel negyvenéves korát.
Azt mondja, nem különösebben vágyik arra, hogy operát vezényeljen vagy rendezzen. Karmestere viszont saját zenekarának, amellyel Piazzolát és szimfonikus darabokat játszik. Nem tanult dirigálni, amit tud, olyan óriásoktól leste el, mint Abbado, Mutti, Mehta.
