Nyert a művészet, nyert a politika

Két évvel ezelőtt hiába várták a zsűribe, akkor csak egy széket helyeztek ki a színpadra. Most unokahúga, a Taxi egyik főszereplője, Hana Saiedi vette át a díjat. A meghatódottságtól meg sem tudott szólalni, csak hullottak a könnyei. Elképesztő erős kép volt ez, csakúgy mint a Taxi, túlmutat önmagán. Ha az iráni politikusok Panahiban és a művészetében a veszélyt látják, újabb csatát vesztettek a világgal szemben.

Az anya-lánya összeütközést bemutató, Ezüst Medve-nyertes lengyel filmben Justyna Suwala

Panahi esetét elemezte a díjátadó utáni sajtótájékoztatón a zsűri nagydíjával jutalmazott chilei Pablo Larraín, aki a Pinochet-filmek után témát váltott, a The Club cselekménye egy papi elfekvőben zajlik, ahová az egyház „a forgalomból kivont”, pedofil papokat száműzi, ahol ők sem bántanak senkit, és őket sem bánthatják. Az új vendéget azonban üldözi áldozata, végül öngyilkosságba kergeti. Erre jön a kemény ember az egyháztól, aki középkori eszközöket próbál használni a fényből kikerült papokkal szemben.

Larraín magától értetődő díjazása mellett feltűnő, hogy chilei, Patricio Guzmán kapta a legjobb forgatókönyvnek járó díjat is, a The Pearl Button című dokumentumfilmjéért. A dél-amerikai mellett Kelet-Európa filmművészete is bitang erős, ezt bizonyítja, hogy a legjobb rendező díjat megosztotta az amerikai Darren Aronofsky vezette zsűri: a román Radu Jude az Aferin című fekete-fehér, az 1830-es években játszódó történelmi drámáért kapott Ezüst Medvét, a lengyel Malgorzata Szumowskát pedig a Body című tragikomédiáért tüntették ki.

Az eddig családi drámákban jeleskedő Jude a cigánytémához nyúlt hozzá, amikor még a románok és a moldvaiak rabszolgaként kezelték őket. Szumowska meg viccet csinál abból, amiből nem lehetne: egy megözvegyült helyszínelő és anorexiás depresszióban szenvedő lánya közti megbékélést segíti egy szellemeket látó terapeuta. A lengyel film történetének egyik legerősebb időszakát éli meg, Jude viszont köszönő beszédében beszólt a román kormánynak: ideje volna normális támogatási rendszert létrehozni.

A nem is olyan régen a régióban vezetőnek számító magyar filmművészet csak nyomokban volt jelen. A Panorámában mutatták be Tudor Giurgiu Why me? című, magyar közreműködéssel készült korrupciós thrillerét. Bár, ahogy a rendező elmondta, a Magyar Nemzeti Filmalap visszautasította a koprodukciós pályázatot. Az alap egyébként a fesztiválhoz kapcsolódó filmvásáron jelen volt, impozáns promóciós kiadvánnyal ünnepelte a magyar film sikerét. Egy versenyfilm sokkal erősebb marketingeszköz lett volna.