Ruttkai Éva évekig járt Aczél nyakára, kérte, követelte, hadd mutassák be a darabot. Az elutasítás után egyszer csak – ki tudja, miért akkor – megengedték, hogy Valló Péter színpadra állítsa. Nem adták könnyen a premiert, komplett feltételrendszerhez kötötték. Le kellett zárni az erkélyt, és csak este fél 11-kor lehetett kezdeni. Abban reménykedtek, hogy így csak a legelszántabbak nézik meg. Az már kiesett a látókörükből, hogy a Vígszínház akkori igazgatója, Horvai István előrébb, kilenc órás kezdésre csempészte a produkciót. Mint Radnóti Zsuzsa meséli: a politika a médiából csak a szaksajtót engedte be, kizárva tévét, rádiót.
A díjátadó és az olvasópróba között Nádas Péter lapunknak arról beszélt, hogy a negyvenes évekről szóló Takarítás című művével sem volt könnyebb helyzetük. Pécsen kezdték el próbálni, és ezt Aczél tudomására hozta egy pécsi képviselő. Letiltották a készülő produkciót, amelynek már készen volt a Rajk László tervezte díszlete. Az ősbemutatót végül 1980-ban, Szikora János rendezésében, a Győri Nemzeti Színházban tartották, de ez sem zajlott konfliktusmentesen. A megyei első titkár megbízta első segédjét, hogy nézze meg az előadást, aki egy ledőlő falra, amelyből kilép egy figura, rávágta:
ez biztos a szocializmus ledöntését szimbolizálja.
Az alkotók ezt tagadták, színre kerülhetett a produkció. De persze miről másról szólt volna? – meséli nevetve Nádas.
A Találkozás írója élesen emlékszik Ruttkai játékára, a felolvasás alatt többször megjegyezte:
„önkéntelenül úgy csinálom, ahogy Éva.”
Arról is beszél, mennyire megrázta a Hegedűs D. Gézával játszó színésznőt, hogy a nézők rendszeresen kijárkáltak az előadásról. Nádas szerint a darabjairól három okból szoktak eljönni: pisilniük kell, undorodnak a szövegtől vagy lelkileg nem bírják a súlyos témát.
Az 1985-ös előadáshoz Vidovszky László írt zenét, ezt használja most a rendező Eszenyi Enikő is, akit régóta foglalkoztat a darab, sokáig filmet szeretett volna forgatni belőle. De mivel a mozi mégsem jött össze, műsorra tűzte az ősbemutató helyszínén, a Pesti Színházban, hiszen megvannak az ideális főszereplők a társulatban: Börcsök Enikő és Király Dániel.
Börcsök Enikő több önmagának feltett kérdésére is kapott választ Nádas Péter kommentárjaiból. Megtudhatta például, hogy Mária három különböző hangon beszél a darabban. A színésznő legutóbb Spiró György író tolmácsolásában hallhatott szerzői felolvasást, amit azért is tart különösen jónak, mert első kézből megismerik az író gondolatait, és a keletkezés körülményeiről szóló információk hozzátesznek a szerephez. Ő egyelőre szorong a darabtól, és feszülten várja a próbákat. Mindig munka közben találja meg az örömét.
Király Dániel, aki unikális élményként élte meg a próbát, azt mondja:
ha nem is jobban érti, de jobban érzi a darabot.
Eszenyi Enikő arról beszélt lapunknak, hogy nem kellett sokáig győzködnie Nádas Pétert, hiszen megszokott, hogy a szerző felolvassa a saját művét. A ma délelőtthöz fogható élményként idézi fel azt az olvasópróbát, amelyen Weöres Sándortól hallotta a Kétfejű fenevadat.
Életműdíj Zümzümmel
Szép Ernő életműdíjat vehetett át Nádas Péter a Magyar dráma napján. Az olvasópróba előtt adta át neki az emberi erőforrás minisztériumát képviselő Szilágyi Pál, és laudálta Dömötör András rendező. Az író Szép Ernő Zümzümjéből olvasott fel.
