Így gondolkodtak a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK), munkatársai is, akik a Mozi a fejedben című, 8 és 16 év közöttieket megcélzó olvasás-népszerűsítő kampányuk terepének éppen a közösségi oldalakat választották.
„Nem az olvasást kívánjuk felváltani mindezzel, hanem a Facebook-kampányt szeretnénk az olvasás mellé állítani”
Az Egri csillagok, valamint A Pál utcai fiúk főbb szereplői a Facebookra költöztek, profilt kaptak, s miközben a két történet a könyvek tartalmához hűen a virtuális térben éledt újjá, lehetett ismerősnek jelölni a szereplőket, lájkolni, véleményezni az eseményeket. Olvashattuk a szereplők által írt blogokat, volt kommentháború, és pályázatokat is kiírtak a szervezők.
A vállalkozó kedvű fiatalok egy SMS terjedelmében, azaz 160 karakterben összegezhették Dobó István várvédőknek tartott lelkesítő beszédét, de arra is volt lehetőség, hogy Skype-üzenet formájában tolmácsolják Gergő Vicuskának szánt szerelmi vallomását, valamint videofilmek is készültek A Pál utcai fiúk egy-egy jelenetéről, továbbá a szervezők az Egri csillagokhoz kapcsolódó forgatókönyv-pályázatot is kiírtak. A korszerűre hangolt kampány több tízezer fiatalt csalt be a játékba, amelylyel a pedagógusok módszertani ismereteit is bővíteni, aktualizálni kívánták az ötletgazdák.
Mindeközben, hogy a valóság se maradjon ki a játékból, az elmúlt hónapban a két regényről a Mozi a fejedben című programsorozat kapcsán rendhagyó irodalomórákat is tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban és országszerte több iskolában. „Nem az olvasást kívánjuk felváltani mindezzel, hanem a Facebook-kampányt szeretnénk az olvasás mellé állítani”, mondta a kampány kapcsán Cseh Boglárka, a MANK kommunikációs igazgatóhelyettese.
A Mozi a fejedben olvasás-népszerűsítő kampány tapasztalatait, eredményét összegezték tegnap a nyolcadik kerületi Nagytemplom utcában lévő A Grundon, amely egyfelől bisztró, másfelől A Pál utcai fiúk grundját jeleníti meg, és egy játszótér is egyben. A szervezők elégedettek voltak,
és a virtuális térben felhabzó érdeklődést tekintve elégedettek is lehettek, mert több tízezernyi fiatalban piszkálták meg az érdeklődést a könyvek és az olvasás iránt, amelynek örömeiről egyébként a kampány keretében még egy népszerűsítő rövidfilmet is forgattak. Ebben Szabó T. Anna költő azt mondja: „Azért jó könyvet kézbe venni, mert az olvasás megtanítja az embert mesélni”.
Kalapos Éva író a legkézenfekvőbb igazsággal igyekszik meggyőzni minket, jelesül hogy „Az ember képzelete mindig kéznél van”. Rudolf Péter arról beszél: olvasni azért jó, mert a könyvek segítségével az ember saját magának építhet fel világokat. Varga Livius, a Quimby zenésze nem cifrázza, mosolyogva csak annyit mond: „Olvasni óriási szórakozás. És én szórakozni szeretek a legjobban!”
Egy 2013-as magyarországi felmérés szerint a 15–25 év közötti fiatalok 28 százaléka soha nem vesz könyvet a kezébe, további 35 százaléka ritkábban mint havonta olvas. Ebből következően tehát nemcsak az egri várat kell megvédeni, hanem a betűk és a könyvek szeretetét is. Befejezésül ezért álljon itt egy afféle SMS-formátumban írt lelkesítő szöveg, ahogy azt Jeszenői Bálinttól tanultuk: „Nagy gáz, de a fiatalok nagyon keveset olvasnak. Szükségem van rátok, skacok! Nem tom, kiben bízhatok. Esküdjetek fel arra, nem hagyjátok az olvasás lehetőségét elúszni, tali a könyvtárban! Üdv.: Dobó és Nemecsek”.
