A 1960-as években a romokat feltárták, az apátság romjait megtalálták, láthatóvá tették. Akkor azonban nem sikerült szétszálazni, hogy mi épült 1061 táján és melyek voltak azok a részek, amelyek még az előzmény épülethez tartoztak.
Ezt sikerült most egy 2014- és 2016 között folytatott ásatással kimutatni. Megkülönböztethető volt ugyanis a romokon belül egy 7,5x12,5 méteres alapterületű, nagyobb kövekkel és szélesebb, római típusú téglákkal alapozott alépítmény, amely körül IX. századi temetőt is találtak.
Mint kimutatták, az 1061-ben alapított monostor falai ezeken a régi sírokon átvágtak, innen is lehet tudni, hogy már korábban a földbe kerülhettek. A csontokon végzett C14-es vizsgálatok pedig kimutatták, hogy nem lehetnek későbbiek a IX. századnál.
Hogy a Karoling-kori településnek, melyhez a sírok tartoztak, mi lehetett a neve, nem tudjuk. Azt viszont tudni lehet, mondta a régész, hogy a templomot csakúgy Szent Jakab tiszteletére szentelték, mint az 1061-es apátsági templomot.
A Kárpát-medence nyugati felét, az egykori Pannoniát az avarok legyőzése után, a 800-as évek elejére foglalta el Nagy Károly Frank Birodalma. Károly után Jámbor Lajos, majd annak fia, Német Lajos, őt követően Karlmann, s legvégül Arnulf örökölte Pannóniát. A terület Karoling-kori központja a Balaton nyugati végénél található Zalavár, az egykori Mosaburg volt a magyarok bejöveteléig. Később Szent István alapított apátságot a romjain.
A Kaposvár külterületén található Kaposszentjakab területén egy kisebb központ lehetett.
Az 1960-as évekbeli ásatásai után láthatóvá tették a bencés apátséág feltárt romjait. Most viszont hogy az újabb ásatások nyomán kiderültek a Karoling-kori előzmények is, 2018-ig látogatóközpontot szeretnének építeni a területen és egy történelmi fesztivált is terveznek.
