A Magyar Értéktárba került az Unicum keserűlikőr, a kürtőskalács, a Piros Arany, valamint az Erős Pista ételízesítő, a szatmári szilvalekvár, a Hévízi-tó és hagyományos gyógyászata, továbbá Neumann János életműve, különös tekintettel számítástechnikai hagyatékára. A Bocskai-viselet és a bajai halászlé is magyar érték lett. A mostani döntéssel a Hungarikumok Gyűjteményében már 45 tétel található, a Magyar Értéktár 210 címre bővült.
Böngészgettünk. A hungarikumok lajstromát az Elelmiszerlanc.kormany.hu című oldalon leltük fel, ami bizonyos szempontból érthető (téliszalámi, csabai kolbász, törkölypálinka, karcagi birkapörkölt etc.), bizonyosból viszont nem annyira: az általunk keresett kulturális értékek meg Puskás Ferenc és az Aggteleki-karszt is ugyane domén alatt vannak felvonultatva.
A radikális Bocskai
A Bocskai-viselet listára vételének indoklásához nem tudtunk hozzájutni. Tudjuk viszont, hogy ez a nagyon tradicionálisnak ismert viselet egy 1933-as ruhaversenyre készült. F. Dózsa Katalin művészettörténész mesélte, hogy nem volt különösebb sikere, lévén igen kényelmetlen, már születése után is csak a jobboldali radikálisok hordták. Igaz, Bajcsy-Zsilinszky Endrének is volt egy, akkor vette fel, ha parlamenti felszólalásra készült: innen tudták, hogy arra készül.
A lista kulturális fejezetében többnyire az UNESCO által is respektált szellemi kulturális örökség jegyzékének tételeit találjuk, de van pár tétel, amely még nem kapott nemzetközi elismerést, ám nyilván fog, mert megérdemli. Ilyen például a magyar operett: „London az emeletes buszok, Párizs a művészek és bohémek, Bécs pedig a zene városa. Budapest pedig, joggal állíthatjuk, az operett fővárosa!”
Hivatalosan is nemzeti büszkeség a herendi és a Zsolnay porcelán, a kalocsai népművészet (írás, hímzés, pingálás), Széchenyi István szellemi hagyatéka, a Kassai Lajos-féle lovasíjász-módszer, ez az „egységes, sokoldalú, holisztikus rendszer, amely a természet és az ember, a külső és a belső világunk legteljesebb harmóniájára épül”, a 100 Tagú Cigányzenekar teljesítménye, a Zsolnay kulturális negyed, a halasi csipke és a magyar nóta is, mert (egyebek mellett) „napjainkban is az ideérkező külföldiek is szívesen hallgatják. Emlékeikben a csodálatos tájak, építmények mellett a gulyás és a csárdás maradt emlékül.”
A Magyar Értéktárban a derékhadat pálinka- és bortermő falvak, földrajzi egységek adják, de a lajstromba belefértek a hízott víziszárnyastermékek, a budafoki és a bonyhádi zománcedények, megdicsőült a szentgotthárdi kasza, a 120 éves szőregi rózsatő, a DCont vércukormérő készülék, a Kürt-adatmentés, a magyar védőnői szolgálat és nem utolsósorban a fröccs, ami első látásra kicsit tán zavarba ejtő, mert elterjedt például a megegyező összetételű spritzer is, de az indoklás megnyugtat: „sehol a világon nem találunk ekkora fröccskultuszt” (...) „Debrecentől Sopronig, Békéscsabától Salgótarjánig mindenhol fogyasztanak fröccsöt”. Az épített környezet című blokk még nem tartalmaz elemeket – nyugtáztuk.
Lábjegyzet
A hungarikum gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A kiemelkedő nemzeti érték olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. A hungarikumok közé, illetve a kiemelkedő nemzeti értékek közé (Magyar Értéktár) csak akkor kerülhet az adott nemzeti érték, ha e feltételeknek megfelel. A felterjesztett értékek hungarikummá nyilvánításáról a 2012-ben felállt 16 fős Hungarikum Bizottság dönt, amelynek munkáját hét ágazati szakbizottság segíti. Ezekben 150 fő tevékenykedik.
