Most, hogy a lelkes rotterdami szurkolók nekiestek Rómában a Piazza di Spagnán lévő bárka szökőkútnak (a kút maga is egy katasztrófa emléke, az 1598-as árvíz sodort egy bárkát a város közepére), az ember csak bólint. A történelem már megint lusta ahhoz, hogy bármi újat kitaláljon. Rómát már megint az Alpokon túlról érkezett csapatok fosztogatják.
Alarichhal kezdődött az egész, aki a nyugati-gótok élén előbb csak megsarcolta Rómát, ekkor esett áldozatul az antik bronzszobrok nagy hányada, majd két év múlva, 410-ben elfoglalta a várost. Hat nap szabad rablást engedélyezett a katonáinak, de a templomokhoz nem nyúlhattak, és nem rombolhattak le semmit, mert ők nem barbárok. Gótok. Szó sincs ezeregyszáz év nyugalomról, de a legnagyobb trauma valóban 1527-ben következett be, amikor az V. Károly zsoldjában álló sereg elfoglalta Rómát.
 |
| A római képeslapok sztárja volt a Spanyol lépcső előtti Fontana della Barcaccia. 110 sebet kapott a vandál támadóktól Yara Nardi / Reuters |
A császári zsoldot persze úgy kell érteni, hogy leginkább semmit sem kaptak az emberölésre szakosodott legények, ráadásul a vezetőjük, Bourbon Károly elesett az ostrom során (a szobrász Benvenuto Cellini magának tulajdonította a sikeres lövést), így aztán senki nem volt, aki határt szabhatott volna a vandalizmusnak. A három napra engedélyezett szabad rablást még további öttel meghosszabbították, és már szó sem volt semmiféle kíméletről, vallási megfontolásról.
