galéria megtekintése

Nélküle James Bond is félkarú óriás lenne

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 21. számában
jelent meg.


Csákvári Géza
Népszabadság

Sir Ken Adam filmtörténetet írt lenyűgöző díszleteivel. Több mint hetven film látványvilágát tervezte meg és építette fel. Nagyon kevesen voltak képesek olyan sokszínű és heterogén világok megteremtésére, mint ő. Távlati perspektívájú díszleteivel örökre megváltoztatta a filmnézés élményét: ars poeticája a „bigger than life”, azaz életnagyságúnál nagyobb.

Nem véletlen, hogy életművével sikerült minden addigi eredményt túlteljesítenie. Víziói a vásznon frenetikus hatást értek el, játékosságukban az emocionalitást és a monumentalitást hangsúlyozzák, de a hitelességet mindvégig szem előtt tartva. A szűkszavúságon keresztül megszülető nagyság Adam művészi védjegye. Pályafutása során két Oscar-díjat kapott: 1976-ban a Barry Lyndonért, illetve 1995-ben a György királyért. A sors (vagy inkább a filmszakma) iróniája, hogy a két, művészileg épp a legkevésbé jelentős alkotása révén aranyozódott be.

1962 nagyon fontos időpont volt Ken Adam életében: Harry Saltzman és Albert R. Broccoli producer felkérte, hogy legyen az első James Bond-film, a Dr. No díszlet- és látványtervezője. Amíg a stáb Jamaicán felvette a külső jelenetek zömét, Adam a Pinewood stúdióban dolgozott a díszleteken. Méghozzá úgy, hogy teljesen egyedül hagyták, azt tervezhetett, amit csak akart, persze akkor még igen szerény anyagi lehetőségeken belül maradva. Az első, aki belépett a stúdióba, Terence Young rendező volt, és megdöbbent a látottakon.

Ken Adam ugyanis teljesen átértékelte a díszlet fogalmát, a monumentalitást és az eleganciát addig ismeretlen szintre emelte. Dr. No nukleáris erőművén, a világvégét idéző bázisán és a föld alatti rezidenciáján túl volt egy sokkal egyszerűbb jelenet, amely miatt Ken Adam nevét mindenki megjegyezte. A bázison volt ugyanis egy szoba: ide jön jelenteni az áruló Dent professzor, aki beszámol a mindenhol felbukkanó és okvetetlenkedő James Bondról. Ezt a termet Adam úgy tervezte meg, hogy a tetőre helyezett egy kerek, rácsokkal teli ablakot, melyen keresztül a fény úgy esik be a terembe, mintha legalábbis katedrálisban járnánk.

 

Ezzel dramaturgiailag teljesen átrendezte a helyszínt és a jelenetet.

Annak idején, amikor a mozik játszották a filmet, minden egyes előadáson tapsviharban tört ki a közönség a lenyűgöző vizuális megoldás miatt.

De nemcsak a nézők voltak lenyűgözve, hanem Stanley Kubrick is, aki azonnal felkérte Ken Adamet, hogy legyen a Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című művének a látványtervezője.

Ken Adam a Dr. Strangelove miatt kihagyta Az Oroszországból szeretettel című második Bond-filmet, de visszatért a Goldfinger forgatására. Ezt az 1964-es klasszikust mutatta be ismét az idei Berlinale (a „geekek” kedvéért felújított, 4K-s verzióban), melynek premierjén maga a kilencvennégy éves Adam mondott bevezetőt. A Goldfinger legalább olyan „nagy szám”, mint a Dr. No volt annak idején. Kevesen tudják, de pont Adam volt, aki kitalálta – és meg is valósította –, hogy Bond új Aston Martin kocsijának indexlámpái mögött két gépfegyver lapuljon, illetve hogy az anyósülésről katapultálni lehessen a kellemetlen utasokat.

A látványtervező, digitális trükkök híján, két kocsival oldotta meg a feladatot: volt egy normál autó, melyet az úgynevezett totáloknál használtak, és volt egy másik, amelyet szét kellett szerelni, és bele kellett építeni az extrákat. Persze mindent nem sikerült megoldania: a tervek szerint az Aston Martinon lett volna még egy motorházból fellobbanó lángszóró is, de ezt az ötletet elvetették – mesélte Ken Adam a néhány fanatikusnak (köztük e sorok írójának) tartott berlini mesterkurzusán.

A látványtervező idén Berlinben
A látványtervező idén Berlinben
Maurizio Gambarini / DPA

A munkát az is gátolta, hogy amikor megkeresték az Aston Martin gyárat, hogy adjanak két kocsit, angolos mozdulattal mutattak ajtót Adaméknek. Aztán, amikor kijött a mozikban a Goldfinger, és az emberek képesek voltak fél napig sorban állni a mozijegyért, illetve az Aston Martin-eladások is 47 százalékkal emelkedtek, észbe kaptak, és elkötelezték magukat James Bond mellett. Ebből is látszik, hogy annak idején a filmiparban még nem létezett a „termékelhelyezés” fogalma. (A hagyomány csak évtizedekkel később, a kilencvenes években tört meg, amikor a Pierce Brosnan alakította Bond BMW-vezetett, és a híres vodka–martini helyett Heineken sört kortyolgatott a megszokott eleganciával.)

A Goldfinger kapcsán Ken Adamről még egy legenda kering. Jelesül, hogy bejutott a Fort Knoxba, és Angliában a Pinewood stúdióban felépítette a méretarányos (!) mását – némi art deco kiegészítéssel. Ebből csaknem kisebb diplomáciai konfliktus is adódott, hiszen fölvetődött a kérdés, hogy egy brit vajon miként juthatott be az Egyesült Államok teljes aranykészletét őrző bankba. Állítólag még Lyndon B. Johnson elnök is felszólalt az ügyben, mivel még ő sem volt jogosult belépni az épületbe. „Természetesen nem jutottam be” – mondta el most Ken Adam.

Autóval körbejárta, már ameddig engedték, majd helikopterrel átrepült felette, vállalva azt a kockázatot, hogy a művészi ambíciókat annyira nem kultiváló katonák tüzet nyitnak rájuk. Ezek után a látványtervező ellátogatott a Bank of Englandbe, szemügyre vette a királyság aranykészletét, de szavai szerint életében nem volt unalmasabb helyen. Így az általa elképzelt Fort Knox-belső minden bizonnyal sokkal izgalmasabbra sikerült, mint amilyen az eredeti lehet. Albert R. Broccoli producerre annyira hatott az építmény monumentalitása, hogy istenverte börtönnek titulálta.

A látványtervező az általa épített Fort Knoxban, mely jobb volt, mint az eredeti
A látványtervező az általa épített Fort Knoxban, mely jobb volt, mint az eredeti
AFP

De persze nem a Fort Knox az egyetlen titkos hely, mely Ken Adam fantáziáját megihlette. A legfontosabb munkájának már az említett Kubrick-klasszikust tartja, a Dr. Strangelove-ot. Ebben nemcsak egy olyan bombázót kellett megterveznie, amely ledob egy atombombát, melyet aztán Slim Pickens meglovagol, hanem a Pentagon belsejét is. Ugyan ennek az épületnek bizonyos részeire be lehet jutni, de az úgynevezett háborús szobába biztosan nem. Ennek legfőbb oka, hogy ez a terem egyszerűen nem létezik. Ettől függetlenül az egész világ tudni véli, hogy néz ki a Fort Knox és a Pentagon belülről.

Amikor Adam találkozott az újonnan megválasztott Ronald Reagannel, az egykori színész bevallotta neki, hogy amikor körbevezették a Pentagonban, rákérdezett, hogy miért nem mutatják meg neki a háborús szobát.

Barbra Streisand – ez Ken Adam meghökkentő válasza arra, hogy a jelenségek könyörtelen megkérdőjelezése és a folyamatos intellektuális frusztráció Kubrickon kívül kire volt még jellemző, akivel együtt dolgozott. Azt mondja, mindketten kibírhatatlan New York-i értelmiségiek voltak.

Bármily meglepő, Ken Adam színészként dolgozott együtt Streisanddal 1970-ben A bagoly és a cicababában, mert állítólag az egyik szereplő nem jött el a forgatásra. „Talán nem véletlenül” – tette hozzá nevetve Adam. Ennyi lazaság persze kellett ahhoz, hogy az élő legendától meg merjük kérdezni, miért nem folytatta a munkát tovább Kubrickkal a 2001: Űrodüsszeián, melyet végül Ernie Archer, Adam asszisztense vett át. „Elegem lett, Kubrick nagyon bonyolult karakter volt” – válaszolta a látványtervező. Hozzátette, hogy azért Kubrickkal voltak jó pillanatok is. A Dr. Strangelove forgatásán naponta együtt autóztak, és a rendező kíméletlen részletességgel tudni akart minden tényt Adam háborús élményeiről, amikor vadászpilótaként teljesített szolgálatot.

Ám amikor elfogytak az emlékek, és Kubrick „éhsége” továbbra sem csitult, kénytelen volt történeteket kitalálni. Ez pedig igen fárasztó volt. Másrészt az Űrodüsszeiát Kubrick túlságosan tudományosan képzelte el, Adam úgy érezte, hogy itt már semmi teret nem kapna az ő fantáziája. Aztán végül még egyszer dolgoztak együtt a Barry Lyndonon. „El is felejtettem, milyen kibírhatatlan fickó. Borzalmas volt. Folyton a hátam mögött állt, és idegesített. Azt hittem, hogy egyszer csak megölöm” – mondta nevetve Ken Adam.

Névjegy

Sir Ken Adam 1921. február 5-én született Berlinben, zsidó családban. Politikai okokból a család 1934-ben Angliába költözött, de megtartották német állampolgárságukat. Brit vadászpilótaként részt vett a második világháborúban: Adam volt a három német állampolgárságú brit katona egyike (egy másik a bátyja). Ezzel nagy kockázatot vállalt. Látvány- és díszlettervezőként első munkái között volt a 80 nap alatt a föld körül és a Ben Hur. Első önálló munkája a Démonok éjszakája volt, Jacques Tourneur kultikus horrorja.

Stanley Kubrickkal két filmen dolgozott együtt. A sztárlétet a Bond-filmeknek köszönhette. Ő volt Szabó István Szembesítés című művének látványtervezője. (Szabót „tehetséges gentlemannek” tartja.) 2003-ban filmművészeti jelentősége és az angol–német viszonyért tett erőfeszítései elismeréseként lovaggá ütötték. Díszletterveinek nagyszabású kiállítása május 17-ig látható a berlini Deutsche Kinemathekben.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.