 |
| Parádi Orsolya |
Ő például igyekszik didaktikusság nélkül megmutatni, milyen szép lehet egy levél erezete vagy egy pillangószárny mintázata. Szerinte a „színezőbiznisz" átka, hogy hamar megjelent a piacon a gagyi is.
Katona Júlia Griffek kincse című kifestője a Kárpát-medence jellegzetes motívumait dolgozza fel: a rajzok alapjául a nagyszentmiklósi aranykincs elemei és nomád viseleti tárgyak szolgáltak.
– Nemcsak leemeltem az elemeket a tárgyakról, hanem tükrözéssel, elforgatással, sokszorozással továbbgondoltam őket – mondja az alkotó.
|
| Griffek kincse, hazai elemekkel |
Fejős Éva író is felfedezte a kifestőtrendet, kiadója hamarosan színezőt jelentet meg.
 |
| Fejős Éva |
– Mindig figyelem, hogy az olvasóim mit olvasnak, mi köti le őket igazán – magyarázza –, és nyáron láttam, hogy többen is színezéssel töltik a szabadidejüket, sokan még több gyerek mellett is időt szakítanak naponta egy-két óra színezésre. Szerintem a színezés jó értelemben vett monotonitása elősegíti az új ötletek születését.
– Annyi inger ömlik ránk egész nap, hogy azt az idegrendszerünk egy idő után nem bírja, szüksége van pihenési fázisokra – mondja Faludi Viktória pszichológus, aki szerint a kulcs a befelé figyelés. – Még a tévé sem nyújt tökéletes kikapcsolódást, hiszen olyasvalamire van szükségünk, ami egyszerű, monoton és pihentető. A színezés ilyen, az pedig, hogy a segítségével létre is hozunk valamit, örömöt szerez, sikerélmény ad, sőt másodlagos funkcióként akár az önbizalmat is erősítheti. Ha különféle instrukciók alapján kell színezni vagy kiegészíteni a félkész rajzokat, az a koncentrációs képességet is fejleszti.
Sok szakember mégis károsnak tartja az új őrületet, kapcsolatba hozva a Pán Péter-szindrómával, amikor valaki nem akar felnőni. Faludi Viktória nem ért ezzel egyet: – Az online világ elvette a kézügyességünket, szinte nem is írunk tollal, alig rajzolunk. A színezés fejleszti a precíziós mozgást, a játékosság, amit előhív bennünk, nemhogy káros, de nagyon is pozitív dolog – állítja.
Balogh Zita neurológus egyelőre nem tud kifejezetten a színezőkre irányuló kutatásokról, ám az szerinte biztos, hogy „ha az ember ilyen aprólékos dolgokra koncentrál, az agya bizonyos részei nyugalmi állapotba kerülnek, tehát képes minden mást kizárni maga körül." Fejős Éva szerint ezért lett divat a színezés:
„adhatja azt a flow-élményt, amit a futás vagy akár az írás, a rajzolás ad. A kész mű az alkottamérzést nyújtja, és közben segít, hogy helyrerendezze a gondolatokat."
Fejős színezője különlegesnek ígérkezik: az írónő történeteket ír minden helyszínhez, amelyekhez a motívumok kapcsolódnak. – Olvasóim gyakran írják, mennyire szeretik, hogy távoli tájakra viszik el őket a könyveim – teszi hozzá. – Azt gondoltam, örömmel fogadnák, ha nemcsak a regényeken keresztül utaznának, hanem a helyszínek színes-szagos motívumai is megjelennének egy külön kiadványban.
|
| Rajzra magyar! - költői kifestő |
Külföldön számtalan változata van a felnőttkifestőknek: satírozhatjuk kedvenc sorozatainkat, színészeinket, de akadnak szexuális tartalmú és a kilencvenes éveket felidéző tematikus kötetek is. Basford színezője az ünnepi könyvhét alatt is vezette a Bookline sikerlistáját, amire a Könyves magazin Petőfi-színezős címlapjával utalt.
 |
| Valuska László |
– Az emberek fele őrülten színez, a másik fele meg nem érti, miért
– mondja Valuska László főszerkesztő. – A műfaj gyakorlatilag letarolta a könyvpiacot. Ezért kértük meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállító Brückner Jánost, hogy hozza össze ezt a popkulturális jelenséget az ő közösségi képalkotással készült Petőfi-portréjával.
Valuska szerint a kezdeti szkepticizmus nagyon könnyen csap át megszállott színezésbe – úgyhogy jól rejtsék el azokat a karácsonyi ajándékba vett köteteket. Önmaguk elől is.
