Olimpiai és politikai játékok
Hatalom és élsport viszonyát meséli el Rajk László rendezésében a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) új tárlata.
A nyolcvan évvel ezelőtti berlini olimpiát és a vele parallel megrendezni szándékozott ellenprogramot, a spanyol polgárháború kitörése miatt lefújt, mára elfeledett Barcelonai Munkásolimpiát mutatja be a Blinken OSA Archívum új kiállítása. A tárlatot Rajk László rendezte az élsport és a politika összefüggéseiről.
A látogatót a berlini világesemény legnagyobb csillaga, Jesse Owens köszönti, akiről máig nem tudjuk, hogy Hitler kezet fogott-e vele vagy sem, azt viszont igen, hogy a saját elnöke, F. D. Roosevelt biztosan nem. Owens a saját köszöntésére kijelölt helyszínt is csak a teherlifttel közelíthette meg.
|
A náci test- és sporteszmény találkozása
Teknős Miklós / Népszabadság |
Érdekes információkat találunk az ötkarikás játékok rendezési jogának odaítéléséről is: Budapest és Róma is aspirált, de 1931-ben mindkét város lemondott. Komoly nemzetközi mozgalom szorgalmazta a berlini bojkottot, ennek sajtólenyomatait egy sűrű karikatúra összegzi. A falakon látható képeken szinte előttünk bontakozik ki a Német Leányliga, a Hitlerjugend, a Sturmabteilung (SA), valamint a Kraft durch Freude (Örömben az Erő) c. mozgalom által előállított náci sporteszmény.
|
Munkásolimpia néven indult a barcelonai Népek Olimpiája
Teknős Miklós / Népszabadság |
A másik oldalon a barcelonai Népek Olimpiája, avagy a Munkásolimpia szomorúan rövidre sikeredett története elevenedik meg. Az 1936. július 19. és 26. közé tervezett rendezvényt elsősorban Berlin-ellenes tiltakozásnak szánták, de a köztársasági kormányban és környékén magát a nemzetközi olimpiai mozgalmat sem szerették túlzottan: elitistának és hierarchikusnak tartották. A baloldal egykorú attitűdjét a Munkás Sport Internacionálé (SASI) 1928-as sorai emígy képezik le: „Elvi kérdés, hogy a munkásosztálynak vissza kell utasítania a rekordon és professzionalizmuson alapuló burzsoá sportot, mint a kapitalizmus természetének megnyilvánulását.”
|
A berlini és a vele szemben tervezett barcelonai olimpia világát mutatják be
Teknős Miklós / Népszabadság |
Óriási tömeg verődött össze a Munkásolimpiára a szép Barcelonában, de hiába. 1936. július 19-én a megnyitón a katalán elnök más beszédet mondott, mint amire készült: bejelentette, hogy Franco tábornok megpuccsolta a köztársaságot. A világ minden tájáról érkezett sportolók egy része a történtek ellenére is maradt: 200 atléta csatlakozott a milíciához.
Olimpia és politika, Berlin–Barcelona
OSA, Centrális Galéria,
nyitva: augusztus 28-ig
