galéria megtekintése

Mindenkit lenyűgözött a Kalitkás hölgy

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 15. számában
jelent meg.


Csordás Lajos
Népszabadság

Milánó szívében, alig ötven méterre a dómtól, a Palazzo Realéban látható a Szépművészeti Múzeum válogatott kincseiből rendezett kiállítás. Ismert mesterek kevésbé ismert művei is láthatók, az Esterházy Madonna és a Kalitkás hölgy pedig a közönség kedvencévé vált.

A milánóiak régóta szerették volna hosszabb időre kölcsönkapni Budapestről Raffaello Esterházy Madonnáját, s tavaly karácsony előtt néhány hétre a remekmű már vendégeskedett itt a Viscontik és a Sforzák városában. Most több mint nyolcvan alkotás társaságában tért vissza, hogy hírét vigye a magyar gyűjteménynek. Talán a legjobbkor, hiszen az expó miatt most Milánóra figyel a világ. Igaz, olyan látnivalókkal kell vetekednünk, mint a szintén a Palazzo Realéban a mi műveinkkel egy időben látható Giotto-kiállítás.

Olasz kurátor, Stefano Zuffi válogatta az ötszáz év művészetét átfogó tárlatot, amely címe szerint Raffaellótól Schieléig vezeti a látogatót, összesen kilenc termen át. Mint a sajtóbejáráson elmondta, a Szépművészeti által ajánlott száznegyvenes listáról választhatta ki az alkotásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az olasz közönség által ismert nagy mesterek náluk kevéssé ismert alkotásai érkeztek a budapesti kollekcióval, és ez izgalmas számukra. Négy nagy mesternek is láthatók egészen fiatalkori művei. Velázquez még csak tizennyolc éves volt, amikor az itt látható Kocsmai jelenetet festette 1618-ban, hasonlóan Bellottóhoz, aki 1740-ben, mindössze tizenkilenc évesen alkotta a tőle itt kiállított firenzei városképet.

Rippl-Rónai 1892-ben készült Kalitkás hölgy című műve
Rippl-Rónai 1892-ben készült Kalitkás hölgy című műve
A szerző felvétele

 

Nagy élmény volt az olasz rendezőknek újra találkozni az Esterházy Madonnával is, amely golyóálló üveg alatt látható a tárlat második termében, egy-egy Leonardo- és Raffaello-rajzzal az oldalán. Zuffi elmondta, hogy a Eszterházy Madonna vázlatát Firenzében őrzik, s azon egészen más háttér látható, mint a festményen, ami a kép egyik talánya. Az is rejtély számukra, hogy ezt a kisméretű remeket vajon miért nem fejezte be Raffaello. Itt van a Leonardónak tulajdonított kis lovas szobor is, amely szintén járt már Milánóban egy közelmúltbeli Leonardo-kiállításon. Stefano Zuffi úgy látja, a szobor valóban köthető a nagy mesterhez, bár feltehetően nem az ő kezétől származik. Itt jegyezte meg, hogy szeretett volna egy lombard termet is berendezni a Milánóban alkotó olyan jeles mesterek miatt, mint Leonardo vagy Luini, de a felkínált anyag ezt nem tette lehetővé.

A tárlat első három terme a reneszánsz, a következő három a barokk korát reprezentálja, s az utolsó háromban eljutunk a romantikától a XX. század eleji modernig. Az olasz közönségnek nagy felfedezés a harmadik reneszánsz teremben látható néhány német munka, köztük idősebb Lucas Cranach Saloméja és Dürer férfiarcképe, hiszen, mint Stefano Zuffi említette, itt kevésbé ismerik az Itálián kívüli festészetet. A barokk termekben is bőven találkozhat „újdonságokkal”, francia, spanyol és nagy holland mesterekkel.

Raffaello: Esterházy Madonna
Raffaello: Esterházy Madonna

Magyarok a barokk utolsó termében tűnnek fel először, Mányoki Ádám önarcképével, amely Tiepolo Szent Jánosa és Messerschmidt ásító karakterszobra mellett látható. Majd észrevesszük Munkácsy Lisztportréját, Markó Károly Tivoli tájképét, s a szimbolizmus termében az itteni közönség új kedvencét, Rippl-Rónai Kalitkás hölgyét, amely lenyűgözte az olaszokat. Mindenki megcsodálja Szinyei Majálisát is az utolsó teremben, s sokan francia alkotásnak vélik először. Talán nem véletlen, hisz olyan remekeket helyeztek mellé, mint Gauguin, Manet, Monet művei, és a záródarabként szolgáló Cézanne-csendélet, amely a palota homlokzatán látható plakátra is kikerült az Esterházy Madonna mellé. Schiele ölelkezőmodelljeit – bár a kiállítás címe miatt indokolt lett volna – nem merték kirakni a dóm közelsége okán, árulta el Stefano Zuffi.

A tárlatra százhúsz-százharmincezer nézőt várnak februárig. A magyar anyag – és ezt már Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója jelentette be – márciusban Párizsba, a Luxembourg Múzeumba utazik tovább.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.