Nem gügyögős gyereklemez a megzenésített Gőgös Gúnár Gedeon

Varga Katalin

Az unoka felnőtt fejjel, pedagógusszemmel is értékesnek tartja a művet. „Szép, letisztult, épp megfelelő a betűméret. Jó a versek ritmusa, zeneisége, ez a megzenésítésnél be is bizonyosodott. Az egyes magánhangzók kiemelése gördülékennyé, jól olvashatóvá teszi a szövegeket, ez pedig sikerélményt ad a legkisebb olvasóknak is.” A pedagógus szerint a másik kulcs Varga Katalin kedves, finom humora: a dölyfös kakast sziszegve osztobának nevező gyíkon például ma is fennhangon kacagnak a gyerekek.

Tarján Veronika régóta dédelgette a megzenésítés gondolatát, végül férjével, Mogyoró Kornél ütőhangszeres-zeneszerzővel és Fejér Simon Pállal közösen alkotta meg a Libabál című lemezt. A megzenésített versek mellett három dramatizált mese is a lemezre került – köztük Veronika kedvence, A lókötő róka. S a családi vonatkozásoknak még nincs vége. „Anyukám óvónő, mélyen belém ivódott, milyen ízesen, szépen mesélt nekünk annak idején. Amikor lemezre vettük a meséket, ráismertem az ő hangsúlyaira a saját mesélésemben.”

Az album hangzásvilágába a magyar és erdélyi népzene mellett balkáni és blueselemek vegyülnek. Nem szokványos, gügyögős gyereklemezről van szó: szakítani óhajtottak azzal a hagyománnyal, hogy a gyerekeknek lebutított zenét játszanak. Az együttes célja, hogy koncertjeik zenei minősége hozzájáruljon ahhoz, hogy később igényes művészeti alkotásokra nyitott, zeneértő, zeneszerető közönség váljon a hallgatóságukból. És lehetőleg a szülő se úgy vigye a gyerekét koncertre, mintha a kínzókamrába kellene önként bevonulnia.

Tarján Veronika

„Tévesnek gondolom azt az elképzelést, hogy a gyerekdaloknak együgyűeknek kell lenniük. Persze feleljenek meg az életkori sajátosságoknak, de a lényeg az, ahogyan megformázzuk őket. Sajnos sok előadó hakniként tekint a gyermekkoncertekre, pedig a jövő zeneértőit egészen kicsi kortól kell a zenei igényességre nevelnünk.”

Felmérésünk során arra is kíváncsiak voltunk, a Gőgös Gúnár Gedeon mely meséjére, versére emlékeznek legtöbben felnőttkorban. Megoszló véleményekre számítottunk, ezzel szemben elsöprő többséggel nyert a Gyuri Kakas és a gyík – szinte kivétel nélkül mindenki ezt, a lemezen is hallható mesét említette kedvenceként. A második helyezett A kesztyű című mese.

Úgy tűnik, nem csak e sorok írója képzelte el lázas izgalommal, milyen lehet az élet egy erdei állatok által birtokba vett, elveszített kesztyűben. Akadt, aki úgy kapcsolódott be a beszélgetésbe, hogy semmire sem emlékezett a borítón kívül, Gyuri kakas említése azonban előhívta emlékeit. Kollégánk, Bőd Titanilla, a pozsonyi Új Szó sportrovatának vezetője pedig arról is tanúbizonyságot tett, hogy a gyermekkori olvasmányok néha a legkülönösebb helyzetekben nyernek új értelmet: „A Gyuri kakas és a gyík című mesét tizenévesként találtam nagyon viccesnek, mert Rimaszombatnak volt egy Kakas Gyuri nevű, egyébként igazán kiváló kapusa.”