galéria megtekintése

Öngyilkosággal és családon belüli erőszakkal is foglalkoznak a gyerekkönyvek

0 komment


Sándor Tünde

A gyerekének mindenki a legjobbat akarja. Akkor is, amikor könyvet vesz, ami csak addig tűnik egyszerű feladatnak, amíg az ember be nem tér egy könyvesboltba, és nem emeli tekintetét a szédítően széles választékra. Kell, aki segítsen, mi érték és mi nem az.


A Magyar Gyermekirodalmi Intézet által felkért szakemberek összeállították a 2015-ben megjelent gyerek- és ifjúsági könyvek legjobbjainak huszonötös listáját, amihez a bőséges termés miatt társult egy ötvenes lista is – a zsűri szerint lehetett volna százas is –, ami jelzi, hogy a könyvkiadás ezen ága magas fordulatszámon pörgött tavaly is.

– Pontos statisztika nincs, körülbelül ezer gyerek- és ifjúsági könyv jelent meg magyar és külföldi szerzőktől. Hatvan százalékuk számít valós értékhordozónak, de legalábbis figyelemre méltó műnek – összegezte a válogatómunka tapasztalatait Sándor Csilla Mária, a díjat jegyző Magyar Gyermekirodalmi Intézet alapítója, a Csodaceruza gyermeklap főszerkesztője.

A nem hivatalos adatok szerint ez a magyar könyvkiadás csaknem 25 százalékát adó szegmens ugyanakkor kevés új kiadót vonz, és a nagyok osztoznak ezért a piac túlnyomó többségén. Megugrott az 14+ korosztálynak szánt ifjúsági könyvek kínálata. Ebben élen jár a Pagonyhoz tartozó Tilos az Á Kiadó, amelyik jót tesz a piacnak, húzza magával a többieket is.

 
Fontos, hogy a felolvasó felnőtt is élvezze a mesét
Fontos, hogy a felolvasó felnőtt is élvezze a mesét
Koncz György / Népszabadság

– Igazából nem tudjuk, milyen a jó gyerekkönyv, mert nem tudunk visszaváltozni gyerekké, ez nagy dilemma – mondta Czomba Magdolna zsűritag, a kisvárdai Bessenyei György gimnázium magyar–angol szakos tanára. – Szerintem azok a legjobbak, amelyek a felnőttben a gyereket, a gyerekben meg a benne lakó felnőttet képesek megszólítani. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a digitalizált világban sem szűnt meg a pedagógus szerepe, mert ő az, aki lelkesedésével, a személyével hitelesíti és izgalmassá, kézzelfoghatóvá formálja az irodalmat testközelből.

A jelenlegi trend az, hogy sorra dőlnek meg a tabutémák, egyre több a „bátor", komoly válsághelyzetekkel, például az öngyilkossággal vagy a családon belüli erőszakkal foglalkozó könyv. Kategorizálni is nehéz őket, egyik-másik több helyre is besorolható. Varga Emőke irodalomtörténész, főiskolai tanár szerint a nagy fordulópontot a rendszerváltozás hozta el, amikor magántulajdonú kiadók jelentek meg a gyerekkönyvek piacán, majd mostanra felnőtt egy új alkotói generáció, amely a szöveg és a kép együttesét összetartozóan kezeli, korábban nem szalonképes tematikákat – mint a hajtetű elleni védekezés vagy az orrfújás – emelt be a mese műfajába, egzotikumként értelmezve a mindennapos ügyeket.

Tovább folytatódik a maszkulinizmus trendje, amikor az apa válik főhőssé, méghozzá jellemzően humoros hangvételű könyvekben. A nyelvvel való játék erősebbé vált már a kicsiknek – 0-3 és 3-6 éves korosztály – szóló könyvekben is, miként fontos szempont lett, hogy a felolvasásra szánt szöveg a felnőttet is szórakoztassa, a meseolvasás számára is élvezetes legyen.

Miközben a legtöbben a bevált mesetípusokkal próbálkoznak, megjelent néhány erős, markánsan új világot teremtő alkotó is. Ilyen például Dániel András, akinek könyvei az újdonság erejével hatnak a közönségre, nem véletlenül került a legjobbak közé A könyv, amibe bement egy óriás – hangsúlyozta a díjátadót megelőző értékelés során Révész Emese, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense. Ő különben a konfliktusok és drámai élethelyzetek elől nem menekülő munkákat tartja nagyon értékesnek, például Elekes Dóra A muter meg a dzsinnek című könyvét.

A legjobb huszonöt 2015-ben

Aleksandra Mizielinska, Daniel Mizielinski: Világlátó –Térképkönyv (Manó Könyvek);

Borbáth Péter: Sündör és Niru – Sündör nyomában;

Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek (Csimota);

Bökös Borbála: Szmirkó (Pongrác);

Brynjulf Jung Tjonn: A világ legszebb mosolya;

Lakatos István: A majdnem halálos halálsugár (Kolibri);

Catarina Sobral: Asimpa;

Rémi Courgeon: Botocska (Vivandra);

Dániel András: A könyv, amibe bement egy óriás;

Rebecca Cobb: Valamicsoda (Betűtészta);

Fellinger Károly: A kincsesláda (Ab-Art);

Frankovics György: A bűvös puska;

Laik Eszter: Abszurd, bravúr, celeb;

Miklya Zsolt: Végtelen sál;

Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt (Móra);

Harcos Bálint: A csupaszín oroszlán;

Lackfi János: Belvárosi gyümölcsök (Pagony);

Kereki Noémi: Gyerekcipőben a konyhában (Csipet);

Lotta Olsson: Fura állatok;

Lovász Andrea szerk.: Navigátor 2. (Cerkabella);

Marijke ten Cate: Nagy családi gyermekbiblia (Kálvin),

Mosonyi Aliz: Az öreg kisasszony autós meséi (Magvető);

Shioban Dowd: A láp gyermekei (Pongrác),

Stian Hole: Garmann titka (Scolar);

Tudás 30 másodpercben sorozat (Tessloff és Babilon).

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.