galéria megtekintése

Menekültválság mozgóképen

0 komment


Csákvári Géza

Berlinben most is feltették a fontos kérdéseket. A kontinens három nagy mozgóképes mustrája – Cannes és Velence még a mérvadó – közül a németországi rendezvényt itatja át leginkább a „harcolhatsz a művészeteddel” gondolata.

A hidegháború alatt Berlin nyugati részében megrendezett fesztivál volt a Kelet és Nyugat művészeinek nagy találkozóhelye. A problémák ma már globálisabbak. A migránsok helyzetéről például számos film és azok alkotói beszélnek direkt vagy indirekt módon. A filmrajongók a vetítések helyszínein a fesztiváligazgató felhívására adakozhatnak is a menekültek javára.

Michael Ballhaus átveszi az életműdíjat Hanna Schygullától
Michael Ballhaus átveszi az életműdíjat Hanna Schygullától
Fabrizio Bensch / Reuters

A versenyprogramban két film foglalkozik konkrétan a menekülthelyzettel. Az egyik a válogatás talán legerősebb alkotása, az olasz Gianfranco Rosi rendezte Fuocoammare (Tűz a tengeren), mely Lampedusa szigetén játszódik. Hogy mi újat tud hozni ez a mű az amúgy korrekt Terraferma vagy a zseniális Mediterranea című mozi után? Kompromisszumoktól mentes hitelességet, Rosi műve ugyanis dokumentumfilm. Azok, akiket csempészhajókon látunk a kiszáradástól haldoklani, nem egy fiktív történet színészei. A szinte elviselhetetlenül drámai képeket Rosi a lampedusaiak bemutatásával egyensúlyozza. Megismerkedünk az orvossal, aki önkéntesként segíti a mentéseket, illetve egy gondtalanul élő kisfiút. A sajtótájékoztatón a rendező és az orvos is jelen volt, őszinte dühből mondták, hogy mindenkinek kötelező segítenie.

 

A Berlinalén nem korlátozzák a szólás szabadságát, ezt Ulrich Thomsen dán színész is bizonyította. Őt a magyar néző Szász János két filmjéből, az Ópiumból és A nagy füzetből ismerheti. Lapunknak most arról beszélt, hogy Európának nincs szüksége a menekültekre, és meg kellene szűrni, kit engedünk be. Ez az ő szájából több mint zavarba ejtő, lévén annak a Kommuna című, Thomas Vinterberg rendezte versenyműnek a főszereplője, mely a hetvenes évek Dániájában játszódik egy vegyes öszetételű kommunában.

Az Oscar-díjas Danis Tanovic képviselte a versenyben Kelet-Európát. A Smrt u Sarajevu (Halál Szarajevóban) Boszniában játszódik 2014-ben. Az ottaniak nem tudják eldönteni, hogyan emlékezzenek meg Gavrilo Princip merényletéről. Az egy nap történetébe sűrített, kézi kamerával felvett dráma képes a horvát, a szerb és a bosnyák igazságot megmutatni, még Princip leszármazottja is megjelenik. Ha már nem tudunk egyértelmű gonoszt megnevezni, hőseink sem lehetnek.

Oscar helyett Medve

Életműdíjat kapott Michael Ballhaus német operatőr a berlini filmfesztiválon. A képíró először Rainer Werner Fassbinderrel való munkái révén lett elismert művész, melyek között megtaláljuk a Petra von Kant keserű könnyei és a Kínai rulett című filmet. Dolgozott Martin Scorsesevel a Krisztus utolsó megkísértése, a Nagymenők, Az ártatlanság kora és a New York bandái című moziban. A fesztiválon tartott retrospektív vetítéseken azonban Francis Ford Coppola Drakulája emelkedett ki a mezőnyből: a kilencvenes évek elején még nem voltak digitális trükkök. Ballhaust háromszor jelölték Oscarra, ám az amerikai filmakadémia egyelőre nem adott neki díjat, Berlinben azonban megkapta az őt megillető elismerést.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető