Melyik a leghosszabb hónap?

BALANYI BIBIÁNA: Az intelligenciának számtalan definíciója létezik. Nehezen meghatározható, ám jól mérhető képződmény ez. A mai értelemben vett intelligenciateszteket a francia Alfred Binet alkotta meg. Olyan pszichológiai eszközt készített, amellyel objektíven megállapítható a gyerekek iskolaalkalmassága. Binet számítási módja a mentális kor és az életkor hányadosára épült. A felnőtt teszt sokáig váratott magára, mert később már nem igaz, hogy az idősebbek általában mentálisan fejlettebbek. A felnőtt IQ-tesztet bizonyos Wechsler alkotta meg, ő a mentális képességek normális eloszlásából indult ki. Az IQ egy relatív mutató, azt fejezi ki, hogy valaki milyen eredményt ért el a saját országában, a saját korcsoportja átlagához képest. Az intelligenciatesztek elsősorban a gondolkodás rugalmasságát, sebességét mérik.

MADARASSY PÁL: Érdekes módon a felnőtt férfiak körében sokkal többen produkálnak szélsőségesen magas és szélsőségesen alacsony értéket, a nők zöme átlag körüli eredményt ér el. De visszatérve a definícióhoz: a szépségnek van általánosan elfogadott meghatározása? Ahogy a szép–nem szép ember kategórián lehet vitatkozni, ugyanúgy megoszlanak a vélemények az okos ember–nem okos emberről.

MAGAZIN: Azt olvastam valahol, hogy az IQ az ember egyik legállandóbb tulajdonsága, 17-18 éves korára alakul ki az egész életében jellemző IQ-szint. Fejleszthető a rejtvényfejtő képességünk?

Teknős Miklós

MADARASSY PÁL: Egyértelműen. Lehet, hogy a mensások megsértődnek, de állítom, egy közepesen tehetséges embert fel tudok készíteni arra, hogy bekerüljön a legjobb két százalékba. Aki sok IQ-tesztet megold, észrevesz visszatérő motívumokat, mert nem lehet minden egyes feladat zseniálisan új. Rutinnal a rejtvényfejtésben és az IQ-teszteken is sokat haladhatunk előre. Igaz, ha egy ismeretlen típussal találja szembe magát a közepes tehetség, elanyátlanodik.

BALANYI BIBIÁNA: Valóban segít a tesztrutin, ahogy az is sokat számít, ha egy teszt kitöltésekor az ember ki van pihenve és motivált. A lényeget az „érdemi” jelző mutatja: érdemi intelligenciaváltozást gyakorlással sem lehet elérni.

MAGAZIN: Az intelligenciához akkor nyúlunk, amikor nem tudjuk, hogy mit csináljunk. Önök minden helyzetben tudják a megoldást?

MADARASSY PÁL: Annyival vagyunk esetleg jobbak, hogy tíz ilyen helyzet közül hármat észreveszünk, az átlagember mondjuk kettőt, de mi is elsétálunk hét másik mellett.

BALANYI BIBIÁNA: Lehet, hogy abban van a különbség, hogy egységnyi idő alatt több megoldást találunk vagy vetünk el, mint az átlagember. De ettől még az intelligens ember is eltévedhet az utcán, csupán nagyobb arra az esélye, hogy váratlan helyzetekben könnyebben feltalálja magát.

MAGAZIN: A férjét is a mensások között találta meg. Igaz, hogy a nők a térbeli tájékozódásért felelős agyközpontjuk egy részét feláldozták egy második agyközpontért?

BALANYI BIBIÁNA: Nyilvánvalóan vannak különbségek a „férfi” és a „női” gondolkodás között. Fordítóként dolgozva nekem napi szinten van szükségem a verbális intelligenciámra. Talán az sem véletlen, hogy a scrabble-világbajnokok általában nők. Bevallom, a térképet forgatom, mert úgy jobban megy a tájékozódás.

MADARASSY PÁL: Tájékozódási futóként én is forgatom a térképet, mégsem érzem nőiesnek az agyam. Az egészet arra vezetik vissza, hogy az ősembernek vadászat után vissza kellett találnia a családjához, a nőknek elég volt a járt utak ismerete. Azt mondom, a nők egy részének is férfiagya van, ahogy a férfiak között is van női agyú.

BALANYI BIBIÁNA: Az IQ-tesztek eleve inkább a férfiasabb gondolkodást mérik, ezért kétszer annyi a férfi a mensások között. De a teszteken nem szerepelnek rosszabbul a nők, csak kevesebben jönnek el.

MAGAZIN: Van-e átfedés a rejtvényfejtők és a mensások között?

BALANYI BIBIÁNA: Sok köztünk a rejtvényfejtő, a rejtvényfejtők közt sok a mensás.

MADARASSY PÁL: Nem vagyok mensás, így alakult. Az utóbbi életmódot is jelent, a rejtvényfejtés inkább tekinthető magányos szórakozásnak. De nem teljesen magányos. A világbajnokságon vagy magyar versenyeken jó a hangulat, sőt az éves 24 órás rejtvényfejtő versenyen is sokat bolondozunk.

MAGAZIN: A klubban nagyon okosan kell viselkedni, vagy olyan hülye lehet az ember, amilyen akar?

BALANYI BIBIÁNA: Aki bekerült, annak nem kell bizonygatnia se magának, se másoknak, hogy ő mennyire okos. Senkit sem érdekel, mennyivel ugrotta át a lécet. Mi is ugyanolyan jó fejek, vidámak, szépek vagy kiállhatatlanok és összeférhetetlenek lehetünk, mint bárki más. Aki igazán intelligens, arról a hétköznapokban is lejön, nem kell róla neki papír. Nekünk is megannyi a problémánk. Hiába álmodoznék arról, hogy kosárlabdasztár legyek, nekem nem a testem, az intelligenciám magas.

MADARASSY PÁL: A kivagyiság veszélye kitapintható ezen a területen is. Meg az elitizmusé. A világbajnoki felhívta a figyelmemet, hogy a matematikában milyen sok területen van hiányosságom: elszámolok ezt-azt, nem jövök rá a megoldásokra.

MAGAZIN: Előny az életben a magas IQ?

BALANYI BIBIÁNA: A szuperintelligencia még nem garancia a sikerre. De mit tekintünk sikernek egyáltalán?

MADARASSY PÁL: A Harvardon végzettek a statisztikák szerint többet keresnek a más egyetemeken végzetteknél, de az ott szerzett diploma ellenére is lehet valakiből hajléktalan. A boldogsághoz nincs egyértelmű köze. Egy szempont, amit az ember egyéb tulajdonságai felerősíthetnek, de el is nyomhatnak.

MAGAZIN: Mit tegyen az az ember, aki felsül a lapunkban hamarosan megjelenő IQ-kérdésekkel, akinek gondot okoz a rejtvények megoldása? Én például előzetesen láthattam néhány fejtörőt, és visszapattantam egy-két feladványról...

BALANYI BIBIÁNA: Nehéz úgy belőni egy feladványt, hogy sikerélményt okozzon, de egyúttal szelektáljon is.

MADARASSY PÁL: Nem szabad elkeseredni. Egy sudokut kellően hosszú idő alatt meg lehet oldani, de egy betűkből álló feladványon heteken át gyötörheted az agyad, és ha nem ugrik be a megoldás, elveszett ember vagy. Ugyanakkor minden egyes megoldott feladat egy adag adrenalinlöket, hogy megint jó voltam. Hogy mi az izgalmasabb – kitalálni egy rejtvényt, vagy megfejteni? Én a megfejtést jobban szeretem, mert abból többet tanul az ember. Például az olvasók tudják, hogy melyik az év leghosszabb hónapja? (Megfejtés alul.)