Az egyik vitatkozó szerint ha valaki könyvtárügyben liberális elveket vall, akkor a többi megosztó ügyben is közpénzt kell áldozni (például kínai kutyahúsreceptkönyv beszerzésére – ha sok kínai olvasójuk van, hiszen a kínai kultúrában ez a normális). Valaki más szerint az ilyen mesekönyvek nem arra hivatottak, hogy segítsenek a gyereknek feldolgozni esetleg különleges helyzetét (különbözőség, kilógás a sorból).
Egy másik hozzászóló leszögezte: ha a jogszabály szerint a könyvtárnak kötelező gyűjtenie az effajta irodalmat, meg fogja tenni, ám (ő) mindent elkövet, hogy megfelelő kísérőszöveggel ellátva kerüljön a polcra, „ha idáig fajulna a helyzet...”
Egy következő posztban pedig ez áll: ha valaki igényelne ilyen jellegű szak-, illetve szépirodalmat, a lehető legnagyobb diszkrécióval szívesen hozzájuttatják könyvtárközi kölcsönzés keretében azon könyvtáraktól, ahol erre a típusú irodalomra megnövekedett igény mutatkozott, és már beszerezték.
Ilyen is van: „Nem akarom még durvább példákkal sokkolni magunkat, hogy a legközelebbi mesében majd a magányosan élő juhászt mentegetjük egy történet keretében, hogy miért nem fura, ha beleszerelmesedett az aranyszőrű bárányába stb. Olyan frankó botránykönyveket lehetne írni, hogy a világ felsikoltana. Úgy látom, hogy sok esetben ez a fő cél. Sade márki csettintene a nyelvével”.
Van praktikus, problémamegoldó üzenet is: „prezentálnám ezt a könyvet a könyvtárban, és ha egy olvasó ezt megjegyezné nekem, állnék elébe. Igen, valószínűleg nem premier plánba tenném, de nem azért, mert melegekről szól, hanem azért, mert nem annyira eladható, mint mondjuk, egy új Harry Potter-könyv, amivel jobban tudnék olvasót csalogatni a könyvtárba”.
Vitákat gerjeszt az is, hogy a képregények kiadói mostanság meleg karakterekkel segítenék a tolerancia terjedését.
És: „A diskurzust kiváltó cikk arról szól, hogy egy érdekcsoport a dokumentumok egy számára nem kívánatos részét eltávolíttatná a könyvtárból. Ez kimeríti a cenzúra fogalomkörét.”
A homoszexualitás mint téma nem először bukkan fel könyvtári berkekben. Az amerikai könyvtárszövetség 2009-ben összeállította a legvitatottabb könyvek listáját. Élén egy sokak által érzelmes, kedves históriának tekintett képeskönyv áll, az And Tango Makes Three című, amelyben két pingvinapa örökbe fogad egy pingvinbébit, mutatván, hogy vannak homoszexuális szülők. Mások szerint ez veszélyes szöveg, amelyet ki kell tiltani a közkönyvtárakból, 15 államban nyújtottak be panaszt ellene.
Vitákat gerjeszt az is, hogy a képregények kiadói mostanság meleg karakterekkel segítenék a tolerancia terjedését. A műfaj nem sokkal születése után, már az 1930-as években célkeresztbe került.
Szakértők hosszú esszékben fejtegették a képregények káros hatásait, a nyers erőszak ábrázolása mellett az egyes történetekbe rejtett homoszexualitást is bírálva. Mindeközben: a Cenzúra Elleni Nemzeti Koalíció (NCAC) a közelmúltban elismert egy könyvtárost, aki a konfliktusok dacára a polcon hagyta a meleg irodalom műveinek jegyzékét.
Megjegyeznénk: az Egyesült Államokban saját szervezetük van a homoszexuális könyvtárosoknak.
Furcsa malacok
Se szeri, se száma a vitatott, sőt heves ellenérzéseket kiváltó gyermek- és ifjúsági könyveknek. A közelmúlt egyik legnagyobb polémiája a Harry Potter-kötetek körül habzott fel, tudniillik a keresztény egyház enyhén szólva sem tartotta keresztényinek a regényfolyamot. Hab a tortán az egyik főszereplő, Dumbledore homoszexualitása. A másik nagy könyvsikert, a Narnia krónikáit viszont éppen azért kritizálták, akik kritizálták, mert túlságosan és elfogultan keresztényinek ítélték. Egyes pedagóguskörökben Janne Teller nagy port kavart könyve, a Semmi is kiverte a biztosítékot (a regény esszenciális mondata: „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni.
Erre most jöttem rá”) – tudtuk meg Kucska Zsuzsanna gyerekkönyvtár-vezetőtől, aki megjegyezte: még az is képes volt elég komoly vitát gerjeszteni, hogy Szyksznian Wanda Szabó Lőrinc Falusi hangverseny című verseskötetéhez készült illusztrációi – főként a malacok – nem túlságosan absztraktak-e a célközönséget tekintve.