Megélhetési költő és festő

Van Gogh sem tudott megélni a festményeiből M. Schmidt János

Kukorelly Endre a próza kategória díjazottjainak kihirdetésekor elmondta, hogy a Fedél Nélkül kezdeményezése lehetővé teszi azt is, hogy az alkotók ne maradjanak magukra. Ki tudják cserélni a tapasztalataikat akár egymással, akár a zsűrivel is. „Az irodalomban magányos harcosok vannak.” De gyakran előfordul, hogy „eltévedsz a saját szövegedben”. Ilyenkor szükség van egy külső szemre, amely képes meglátni a hibákat.

Dvorcsák Gábor nyerte meg a grafika és a vers kategóriát is. Az ötvenes éveiben járó férfi szinte bocsánatkérően ül mellettem. A halk szavú, vékony, szemüveges ember a honvédségnél kezdett festeni 1979-ben. – Előtte is érdekelt a művészet, de csak olvastam a művészéletrajzokat, és irigykedtem – meséli. „Megélhetési költőnek és festőnek” tartja magát. Pályázatokból él. Az itt kapott pénzdíjakat osztja be egész hónapban. Öt éve nem dohányzik, sosem ivott. A Baptista Szeretetszolgálat átmeneti szállóján lakik. Művészetéből másként megélni nem tud. Festett már tizenöt négyzetméteres falfestményt is megrendelésre, de az olaj és a toll a kedvenc technikája. A rendszerváltás után egy műkereskedőnek festett barokk csendéleteket, de lassan dolgozott, egy hét alatt készült el egy kép, így ez a lehetőség is megszűnt. „Van Gogh sem tudottmegélni a festményeiből”, mondja nevetve.

Amikor a versekről kérdezem, szégyenlősen elmosolyodik. Egy nőről kezd mesélni, akit régóta ismert, és akibe beleszeretett. – Ennek hatására kibuktak belőlem a versek. Ennek nyolc éve – ezek a szavak a győztes műben hrabali bőséggel, irodalmi, történelmi és pop-cult utalásokkal gazdagon áradnak.

Szenográdi Réka, a Fedél Nélkül koordinátora nem tud olyan otthontalan művészről, akinek sikerült a tehetségével kitörnie ebből a helyzetből. Szerinte Dvorcsák Gábor is belenyugodott a helyzetébe, nem beszél erről, úgy gondolja, megváltoztathatatlan.