galéria megtekintése

Egy magyar miatt égett a barlang Moszkvában

1 komment


Torma Tamás

A moszkvai Gorkij Parkban a busójáráshoz hasonló Maszlenyica Fesztiválon a hét végén elégették egy acélmedve barlangját, így űzték el a telet. A medve alkotója magyar: Szőke Gábor Miklós.

– Véletlenül égett le a moszkvai medve barlangja?

- Dehogyis, a performansz ­része volt. Március elejére kellett elkészülnöm egy vegyes, fa- és fém­együttessel, amelyet a moszkvai Gorkij Parkban állítottak föl. Ez nemcsak park, hanem szabadtéri kortárs központ is. Tavaly nyár óta már áll itt egy komondorszobrom, de ez most még nagyobb dobás lett. Tudni kell, hogy március közepén tartják itt a Maszlenyica Fesztivált, amely hasonló télbúcsúztató, mint a mi busójárásuk. A végkifejlet ott is az, hogy felgyújtanak egy szalmabanyát: elégetik a telet.

A moszkvai Gorkij Parkban rágyújtották az acélmedvére fából készült barlangját
A moszkvai Gorkij Parkban rágyújtották az acélmedvére fából készült barlangját
Viszlay Márk

Szóval ezen a kétnapos, népünnepélybe oltott kortárs művészeti fesztiválon az idén az a megtiszteltetés ért, hogy én lettem a fő attrakció. A sok agyalás után a végső tervem az volt, hogy nem egy faszobor, hanem egy egész fabarlang épült meg, amiben egy fémmedve lakik, és a barlang égett le a medve körül. A barlang anyagába egyébként a szobraim elfáradt öreg anyagait, a saját szoborparkom elfekvő darabjait foglaltam bele, mint például az első Dante-kutyaszobrokat, amelyek a Deák téren álltak régen a Dizájn Terminál sarkánál. Az egész a barlanggal együtt hatméteres, és a medve nem a szokásos, harcias orosz medve, hanem inkább egy szelídebb ülő mackó sötét szénacélból, aminek az anyaga majd csak
fokozatosan barnul be olyan medvésre.

 

– Eddig hány szobra áll különféle köztereken?

– Talán ötven? Az utóbbi pár évben a Fradi-pályához felállított sas mellett Kazincbarcikára egy sárkány készült, Nagyváradra oroszlán, a Dante-fejes Colosseum és az óriás hintaló évek óta működik a Szigeten. Külföldre először egy szarvas készült a Nyizsnyij Novgorod-i Volga-partra, a washingtoni Smithonian Fesztiválra készült repülő puli viszont nem élte túl a szétszerelést. Van aztán még egy unikornisszobrom az orosz Vikszában vörösfenyőből, Atlantába sólyom készül, és lehet, hogy Bue­nos Airesben is lesz majd valami.

– Gondosan betervezel mindent előre, vagy jöjjön, ami felbukkan?

- Eléggé sok mindenen pörgünk egyszerre. Külön csapatunk alakult, hogy egyszerre lehessen több dologra koncentrálni, Csepelen beépítettünk egy 200 négyzetméteres üzemcsarnokot, ahol 12 méteres a belmagasság, több készülő óriás­szobor is elférhet majd egymás mellett. A sas és az újabb fémmunkák tehát sokfelé inspiráltak, mert egészen más szerkezetet és plasztikát is igényeltek, például rögzíteni lehet, oda lehet hegeszteni egy föld alatti posztamenshez, így a 20 tonna is bedőlhet, mint a somorjai lónál, sőt a fényezésével, világításával is lehet játszani. Mindennél van valami újdonság.

– A somorjai óriásló, az eddigi legnagyobb szobra?

- Igen, előtte a sas volt a legnagyobb, a szárnyai 16 méter szélesen nyúlnak ki, de a ló sokkal magasabb és jóval nehezebb is. De az sokkal érdekesebb, hogy a lovat vágta közben ábrázolja, ami mindig sokkal nehezebb, mert a monstrum tíz fokkal bedőlve enyhén kanyarodik is, csak három lábán áll, a negyediket éppen a levegőbe emeli. Ebből a három lábból egy tartja a húsz tonnának a nyolcvan százalékát, ehhez tehát különösen tartós konstruk­ciót kellett választani. A rozsdamentes acél ilyen.

– És hogyan viselkedik az óriásló, szél, eső nem kezdte ki?

– Nagyon jól működik, az óriáslovarda arculatának meghatározó elemévé vált. Rengetegen fotózzák, terjed a híre, utoljára a dubaji uralkodó járt ott a fiával és a népes kíséretével, nyáron a híres brazil díjugrató sztár, Alvaro de Miranda és Athina, a felesége, az Onassis unoka fényképezték le és rakták ki az Instagramjukra. Az autóban tartottunk oda, amikor jött a jelzés: Felipe Massa osztotta meg éppen.

– A lécszobrokról végképp fémre váltott?

– Nem, minden más is van, mostanában dolgoztam fel éppen néhány rusztikus farönköt hasábokká, ezekből egy nagy bivalyszobor készült a Hévíz közelében lévő Zalaköveskútra, egy 200 fős bivalytelep mellé. Azért használtam hozzá ezeket a nagy, durván megmunkált pallókat, mert a bivalyok is olyan suták, mackósan darabosak. Szerencsre egy bölényszobor készült, de már ez sem a korábbi faszobrok szögletes struktúrájával... sokat tanultam a fémszobrok szerkezeteiből. Készül egy tervem Bahreinbe is, a következő Iron Man-versenyre, futás, úszás, kerékpár témakörben, ezek pedig már nyilván nem állatok, hanem elvonatkoztatott emberalakok. Csomó dologgal kísérletezek.

Kőszobrászból lécszobrász

Szőke Gábor Miklós kőszobrásznak indult, később lécszobrász, mára pedig monumentális fémszobrok alkotója lett. Először deszkából épített óriási állatszobrai tették ismertté a Sziget Fesztiváltól Washingtonon át Nyizsnyij Novgorodig, egykori dobermannja köré folyamatosan építi saját mitológiáját – utoljára múlt héten a Tütü bárban rendezett egy különös szeánszot a Dante-univerzum szereplőivel. Két éve az Üllői úti Fradi-sta­dion előtt felállított óriási acélsas tette végképp híressé, de a szlovákiai So­morján azóta megépítette a világ eddigi legnagyobb – húsztonnás – lószobrát. A Hippo Arena bejáratánál a látogatók a gigantikus ló lábai között sétálnak be a lóversenypályára. A rozsdamentes acélból felépített, 14 méter hosszú és 8,5 méter magas ló mintha vágta közben hirtelen megtorpanna, enyhén megdől, a következő pillanatban mindkét mellső lába a magasba fog emelkedni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető