Úgyhogy kerülnek még elő érdekes, értékes dolgok a könyvtárból.
|
A zseb-Toldi, József Attila kötete „Az egyetlen Fedák Sárinak” és egy Radnóti-dedikáció
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az aukción igazi csemege lesz például egy kis füzetke, Arany Toldijának olcsó zsebkiadása, amelynek előlapján „Dr. Radnóczi” ceruzabejegyzés olvasható, továbbá a szövegben is Radnótitól való, ceruzás észrevételek Arany szövegéhez. Például ennél a résznél: „Mit csinálsz most Miklós? Jaj, dehogy bírsz vélek!”, ceruzával egy kis glossza: „Lélek – átalakított asszociáció a következő sorban”. És tényleg, a következő sorban ott a „lélek” szó, átalakított, ragozott formában: „Ezer lelked volna, mégis megölnének.”
Vagyis épp azt érhetjük tetten, hogyan tanulmányozta Radnóti a nagy előd nyelvlélektani működését, hogyan érzett meg annak soraiban egy ki nem mondott szót, „el nem költött” rímet. Az Arany-füzet egyébként azért is érdekes, mert éppen ilyeneket vitt magával Radnóti a munkaszolgálataira, talán ezt a példányt is.
A füzet, amely önmagában 300-400 forintot ha ér, Radnóti jegyzetei miatt most 300 ezerről indul,
s „ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg”. A hagyatéki tételben még nyolc-tíz kötet szerepel Radnóti könyvtárából, a költő ex libriseivel ellátott könyvek, neki vagy feleségének, Fifinek dedikált művek.
Bálinger Béla szerint mégsem Radnóti lesz a csúcs. Hanem a térképgyűjtők egyik nagy álma, az egyik legszebb magyar plánum, az 1769-es „nagy Müller”, egy több négyzetméteres, vászonra kasírozott, barokk Magyarország-térkép. Tervezett kikiáltási ára kétmillió forint.
|
| A lomtalanításkor talált felvétel bal szélén Móricz Zsigmond, a jobb szélen Babits Mihály 1934-ben |
Hajmeresztő érdekességnek nevezi a szakember a ritka Külvárosi éj című József Attila-kötet egy dedikált példányát is, mert nagyon különös a címzett személye. A dedikáció így szól: „Az egyetlen Fedák Sárinak. József Attila 1932. okt. 19.”
A júniusi árverésen akár harminc-negyvenmillió forintos leütési eredményt is elérhetnek majd. Nem rossz, hiszen a karácsony előtti, százmilliós aukció kivételes eset volt. Sok múlt a hangulaton, mondja az antikvárium vezetője. Olyat, hogy tapsol a közönség a licit után, könyvárverésen nagyon régen láttak.
Móricz beugrott Babitshoz
Egy lomtalanításkor kidobott borítékból származik két rendkívül érdekes kép. Az egyik Ismeretlen felvétel, amelyen Móricz Zsigmond és Babits Mihály látható 1934-ben, Babitsék esztergomi kertjében.
A kép hátulján Móricz sorai olvashatók: „Véletlenül voltam Babitséknál Esztergomban. Arra jártam riporton Dorogon s bementem”.
A Kárpáti és Fia Antikvárium április 16-i aukcióján ezzel együtt árverezik el a boríték másik képét is. Arató Tibor egy csomó vicces, vidám felvételt készített azon az 1931. április 12-i, csillebérci kiránduláson, amelyen József Attila és Illyés Gyula is részt vett. Legismertebb ezek közül az a kép, amelyen a két költő büszke tartással fog kezet egy vastag bükkfa előtt. A kirándulás többi képét alig publikálták.
Most megvehető egy olyan példány, amelyen (a fotóson kívül) a túra minden résztvevője látható. A katalógusszöveg megjegyzi, hogy József Attila életében talán 1931 tavasza volt a leginkább kiegyensúlyozott: tagja lett a szociáldemokrata pártnak, előadásokat tartott, márciusban megjelent Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete.
