Így lett a Magvetőnél húzókiadvány Spiró György új regénye (Diavolina) vagy Nádasdy Ádám melegekről szóló tárcakötete (A vastagbőrű mimóza). A Kalligramnál Schein Gábor (Svéd) és Györe Balázs (Halálom után eltüzelni!) regényei. A Helikonnál nem hittek a szemüknek, annyian keresték Mindszenty József Emlékiratait, vagy az igen olcsó és ezért roppant kelendő Zsebkönyvek-sorozatot. Az Osirisnél pedig a Romsics Ignác tanulmányait egybegyűjtő kötet, A múlt arcai aratott sikert.
A magyar könyvkiadás történetében rendkívüli vállalkozás volt tavaly az Atlantisz Kiadónál a Zohár első magyar nyelvű kiadása. A legnagyobb hírű középkori zsidó Biblia-kommentárt arámi és héber nyelvből fordították, és idén is ez volt a legkeresettebb könyvük, természetesen a Proust-sorozat mellett. A Scolar Kiadónál a Spiró György drámasorozat hatodik kötetét (benne az Elsötétítés és a Helló, dr. Mengele!) keresték sokan. A Múlt és Jövő ez évi nagy dobása a genderkutatók régi álma, Lesznai Anna regényének 1967 óta először megjelent újranyomása volt.
|
Van, aki úgy véli, hogy jó lenne több könyvhetet tartani. De persze ez illúzió
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ami ugyanis hajlamos eltűnni, vagy meg sem jelenni a könyvesboltokban (mert a kereskedők csak minimális példányt kérnek be belőle) az itt könnyen láthatóvá válik. Főként a vidéki olvasó csodálkozhat rá a kínálat gazdagságára, hiszen egyre jellemzőbb, hogy
a kényesebb igényeket kielégítő könyvek el sem jutnak a vidéki bolthálózatba.
Sosem volt könnyű pályakezdőnek lenni, ám a mostani folyamatok még inkább nehezítik a befutást. Az eladott példányokkal kapcsolatban egyre szélesebbre nyílik az olló a sztárszerzők szűk csoportja és a középmezőny között. A pályakezdők, vagy a pár száz példányban megjelenő verseskötetek pedig ennél is mostohább helyzetben vannak. Nem véletlen, hogy sok kiadó a könyvhétre vagy annak környékére időzíti a kevésbé ismert szerzőik bemutatkozását, hiszen ilyenkor viszonylag „kiegyenlítődnek” az esélyek. A fiatalabb olvasókat is vonzó Margó Irodalmi Fesztivál lazább programjaival pedig még inkább segít abban, hogy ezek a szerzők is bekerüljenek a köztudatba.
Mészáros Sándor, a Kalligram igazgatója szerint az irodalom jövőjét veszélyeztető „koncentrálódást” leginkább az oldaná fel, ha tíz Írók Boltja nyílhatna vidéken, amely nemcsak széles kínálattal, hanem vonzó programokkal tehetne ismertebbé egy-két szerzőt. Vagy több könyvhetet tartanának.
Ami persze illúzió.
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója ezért is nevezte fontosnak, hogy idén különös hangsúlyt fektettek arra, hogy a színpadok programjain a fiatalabb generáció képviselői is kiemelt helyet kapjanak, hiszen a mai nagy nevek is rendre a könyvhéten debütáltak.
A 147 standot magába foglaló könyvváros szombat esti nyüzsgését elnézve, amikor egyszerre szólt a rock és csapolták a sört a kortárs irodalom legjobb arcai, mégis úgy tűnt: hosszú ideig velünk marad ez a békés, ünnepi hangulat. Nem csak jövőre, és nem csak ugyanitt.
