Kinőttek a tantuszkorból

A Népszabadság sokat írt akkoriban a telefonszolgáltatás bajairól. Erről lehetett. A szélesedő kádári középosztály telefonálni akart, s mivel a magánigényeket nem tudták kielégíteni, ezért a nyilvános hálózatot fejlesztették. 1981-ben 4324 közterületi nyilvános telefon volt Budapesten, s ezek közül 72 volt alkalmas távhívásra. 2800 nyilvános telefon éttermekben, fodrászoknál, kórházakban és trafikokban várta a telefonálni vágyókat. A mi utcánkban Tóth Potya István, a nagy hírű fradista labdarúgó, majd edző özvegye volt a trafikos. Nála telefonáltunk, ha kellett. (Tóth Potya a náciellenes ellenállás tagja volt, zsidókat mentett, 1945 februárjában a nyilasok kivégezték.)

A Népszabadság cikke szerint a nyolcvanas évek elején voltak még ipartörténeti emléknek számító, ötven évnél régebbi készülékek is használatban. De nem csak ezek a veteránok betegeskedtek. Az illetékes szerint a telefonok negyede általában rossz volt. A műszerészek átlagosan havonta egyszer mindegyik készüléket javították. A korábbi tizenegy típust a Mechanikai Művek nyomógombos gyártmányaival és román elektromechanikus automatákkal váltották le. A román telefonok – írta lapunk –ugyan kevésbé tetszetősek, ám öntöttvasból készültek és ellenállnak a rongálásnak. A telefonfülkék is megújultak: a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat szállította a négyszögletes, alul szellőző, átlátszó házikókat.

A transzparens fülke azonban nem állította meg a vandálokat és fosztogatókat. A Népszabadság akkor azt írta, hogy rendszeres a fosztogatás, és egy elkövetőnél 176 kétforintost találtak a postai alkalmazottak. A vandálok főleg ünnepnapokon és fizetési napokon tették tönkre a telefonokat, fülkéket. A telefonkönyveket is széttépték.

A kilencvenes évek rendszerváltást hoztak a telefóniában. Új fülkéket állítottak fel, korszerűbb fizetési módszerekkel alkalmazkodtak az inflációhoz. A mobilvilág pedig szinte eltörölte az utcai telefonokat. Kertvárosi utcánkban a két fülkének már a helye sincs meg. A Nyugati aluljárójában még vannak nyilvános telefonok, de a képen látható fülkéket leszerelték. Viszont a mostani készülékek elfogadnak euróérmét is. Olvasom, hogy több európai nagyvárosban az egykori nyilvános telefonokat ingyenes wifipontokká alakítják át. Az utcakép és a cél sem változik.

A Képmentő rovat 2007 márciusa óta jelenik meg a Nolon és a lapban.
A képeket Rédei Ferenc válogatja a Népszabadság gazdag fotóarchívumából.