A film időtállóbb, mint a digitális kép

– Akkor, gondolom, automatája van.

– Igen, gyorsnak kell lenni. De ha van időm, játszom az expozícióval.

– Beállított fotói is vannak?

– A Facebook-korszakban egy másodperc jut egy fotóra.

– Ez mennyire van ínyére?

Nem fényképezi szépre a valóságot Szabó Miklós / Népszabadság

– Utálom. Minden embernek van egy digitális kamerája, és mint az őrült, készíti százával a képeket. Legtöbbjük meg sem nézi a saját képeit. Ha okosabb, lementi a számítógépére, és akkor ott állnak ezrével. Korábban filmre lehetett dolgozni, az elég sok pénzbe került, az előhívás, illetve a nagyítás költséges volt. Ezek után a legjobbakat beraktuk egy albumba. Ennek a metodikának tíz évvel ezelőtt vége szakadt. Be kell vallanom: én is beleestem ebbe a csapdába. Emlékszem arra, hogy miket fényképeztem az utóbbi években, de egyszerűen nem találom őket. Az például különösen bosszantó, ha egy képnek a nagy felbontású eredetijét nem találom.

Lehet, hogy vissza fogok térni a filmhez, a negatívok száz évig megmaradnak.

Amikor a kiállítás miatt a fotóimat rendszereztem, találtam olyan dobozt, amelyet ötven éve nem nyitottam ki, és a színes Kodak negatív semmit sem vesztett a színeiből. Hol lesznek a digitális képek ötven év múlva?

– A kiállítás anyagát nemrég állították össze, voltak olyan képek, amelyek meglepték?

– Hogyne. Olyan negatívokat találtunk, amelyeket egy New York-i parkban exponáltam. Amikor felnagyítottuk őket, csak akkor ugrottak be, hogy azt fotóztam, miként reagálnak az emberek az időre.

– Az operatőrség és a fotózás mennyire különböző szakma?

– Nem nagy a különbség. Az expozíciónál, illetve a mozgókép világításánál arra kell figyelni, hogy az emberek kimennek a fényből. A mozgást folytonosan világítani kell – ezt meg kell tanulni. Az állókép sokkal egyszerűbb.

Tipikus rendezői gondolkodás, hogy rámutatnak egy helyszínre és közlik, itt zajlik majd a jelenet. Nekem először állóképeket kell készítenem a helyszínről, hogy később lássam a fény hangulatát,

s a forgatáson azt próbáljam reprodukálni.

A bajok akkor kezdődnek, amikor mindenki beledumálhat Szabó Miklós / Népszabadság

– Számos filmtörténeti jelentőségű rendezővel dolgozott együtt, köztük van Altman, Cimino, Spielberg, Brian de Palma, Woody Allen. Operatőrként mennyi levegőhöz jutott mellettük?

– Az operatőrség azért is izgalmas foglalkozás, mert csak annyit tudunk segíteni egy rendezőnek, amennyit enged. Ezt el kell fogadni, a filmes stáb olyan, mint egy hadsereg.

A rendezők zöme szerencsére nem tud világítani.

Ugyanakkor egy operatőrnek a digitális technika előretörésével egyre kevesebb a lehetősége. A felvett képet azonnal látja mindenki a rendezőtől a producerig, és mindenki bele is dumálhat. Itt kezdődnek a bajok.