Az egyiken ismertették például a Századvég Alapítvány kultúrafogyasztásról és színházlátogatásról készített közvélemény-kutatását. A válaszadók 53 százaléka nyilatkozta azt, hogy évente elmegy színházba. A Radnóti Színház gazdasági igazgatója, Komáromi György szerint kizárt, hogy ez az ország egészére jellemző lenne. Ha így lenne, akkor legalább évi 13 millió jegyet kellene értékesíteniük.
A felmérésből kiderült: a fiatalabbak és a 40-es korosztály jár leggyakrabban színházba, közülük is a magasabb iskolai végzettségűek a közép- és felső középosztályból, leginkább a budapestiek és a nyugat-magyarországiak. A nézők elsősorban a vígjátékokat és a zenés darabokat várják, alig 10 százalékukat izgatja a tragédia. Főként a mű alapján vesznek jegyet, második helyen a főszereplő személye áll, és előkelő poszton az ismerős ajánlása is.
Ma már a nézők 30-40 százaléka online vásárol jegyet. Így nem elég a plakát és a szórólap, az újsághirdetés meg a sajtótájékoztató, szem előtt kell lenni a neten, honlapon és a közösségi oldalakon. Fontos lett az értékesítés és a marketing összhangja, a célcsoportok elemzése és az igényeikre szabott ajánlatok – mondja Papp Gábor, a Jegymester Kft. ügyvezetője.
Mindemellett további kreatív ötletekkel kell ébren tartani a nézői figyelmet, ajándéktárggyal, játékokkal, szelfikkel, például a Katona Gif színházához hasonló vírusvideókkal, az operaház évadvideóival és fotóival. Előfordulnak meglepő árukapcsolások, a Szegedi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója, Pásztor Gabriella elmondta: egy tál halászlére váltható kupont kapnak, akik meghosszabbítják bérletüket. A nem bérletes előadásoknál élet-halál harcot vívnak egy-egy népszerű előadás jegyéért, máskor csak reménykedhetnek a színházak, hogy összejön a háromnegyed vagy telt ház.
A nem eladható (megmaradt) jegyek értékesítését vette célba a Ma este Színház! oldal, az aznapi produkciókra tudnak fél áron jegyet vásárolni azok, akik nem szeretnek vagy nem tudnak előre tervezni. Több színház fél attól, hogy emiatt kevesebb teljes árú jegyet ad majd el. Limbacher Tivadar ügyvezető szerint viszont azokat csalogatják be, akik máshogy nem vennének jegyet.
Az árképzés érzékeny pont, a zenés darabokra több tízezerért is elkelnek a jegyek, a függetlenek még a hosszú várólistás előadásaik árát sem merik nagyon megemelni. Botrány volt a tavasszal, amikor a működési pályázatok kuratóriuma a legnagyobb független társulatok támogatását csökkentette, mondván, ők más forrásból is elő tudják teremteni költségeiket, ellentétben a kis kezdő csapatokkal.
|
| A Ma este Színház! weboldalon az előadás napján fél áron vehetnek jegyet |
Pintér Béla és Társulata esetében az egyik kurátor, Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója kiszámolta: 65 forintos jegyáremelés behozná a kiesett 5 millió forintot.
A Radnóti Színház gazdasági vezetőjének, Komáromi Györgynek elve: mozijegyár alatt nem adunk el színházjegyet, mert leárazzuk magunkat. Ezt nem mindenki osztja, például a Szegedi Nemzeti sem, ahol a harmadik emeletre biztos nem lehetne 600-800 forintos jegynél drágábbat eladni.
Házhoz mentek
Már nem divatosak a közönségszervezők, pedig korábban ők jelentették az ajánlást és a kényelmes jegyvásárlást, hiszen házhoz mentek sok színház jegyeivel. Ma már ajánlásokat olvashatunk és belépőket vehetünk anélkül, hogy felállnánk a laptoptól. De mi történik akkor, ha egy cég ragaszkodna a közönségszervezőhöz? Bárcsak így lenne – mondja Gáldi Mónika, de mostanában a vállalatok nemcsak a közönségszervezőt nem engedik be, a hírleveleket sem küldik körbe a belső levelezésben. Állandó közönségszervezők Budapesten maximum harmincan dolgoznak, jutalékrendszerben, akár konkrét összeget, akár százalékot kapnak az eladott jegyek után.
