A helyspecifikus tanulás, valamint a drámapedagógia módszereit alkalmazva tartották a foglalkozásokat. A gyerekek persze nem foglalkoztak a szakkifejezésekkel, hanem lelkesen tanultak a tér történetéről, filmeztek, kommentálták, amit láttak.
Alapként az amerikai drámaíró, Sarah Gancher Klauzál tér című kísértetdrámáját használták, ehhez jött Szabó Borbála Budapesti napló című könyve meg a Holokauszt és a családom című Facebook-oldal személyes történetei. Az egyik srác még Kóbor Tamás Ki a gettóból című könyvét is elolvasta hozzá, amely a magyar zsidóság társadalmi rajzának első irodalmi igényű összefoglalása.
A gyerekek megismerkedhettek egy tizenkét éves kislány, Ági történetével, akit a holokauszt idején a zsidó gettóban, a Klauzál téren agyonlőtt egy nyilas. A sztori szerint a szelleme azóta ott bolyong a téren, és addig marad, míg nem hallgatja meg valaki, és nem adja tovább a történetét. Ezt a szerepet a helyi gyerekek vállalták 2014-ben, és az egyik önkéntes Ágiként válaszolt a kérdéseikre.
A történet úgy kerekedett, hogy a kapott információhoz hozzátették a saját élettörténetükből idevágó részeket, és a jeleneteket is improvizálták.
A tizennégy éves Mc Alex, a rapper például már nyolcévesen szövegeket írt, Facebook-oldalára folyamatosan posztolja a legfrissebbeket. Ő lett a mesélője, moderátora az előadásnak, és a Klauzál térről tesztelte a felnőtt nézőket.
Mára elfogyott a pénz, pedig szívesen folytatnák a programot, a felnőttek és a gyerekek egyaránt
Hallgatjuk a sztorit a téren egykor futó kettes villamosról, a korábbi István tér elnevezésről, Miklóssy Gyula két évet megélt színházáról, amely 1874-ben leégett. Meg arról, hogy a tér alakulásakor 1-2 emeletes házakat húztak fel ide, amiket az 1938-as árvíz mind elsöpört.
Ezt követően jött létre a mai Klauzál tér. Mesél a megosztott egykori piacról, ahol a zsidók és a keresztények kedvéért külön-külön oldalon árulták a baromfit és a disznót.
Az előadás csoportokra bontva folytatódik.
Mi Riót és Vanessát választjuk, a tizenéves szerelmespárt. Komolyan veszik a játékot, a koromfekete szemű Rió kedvéért még a csarnok melletti kisboltba is elmegyünk, csokoládéval akarja meglepni a pazar hangú, de kicsit szégyenlős barátnőjét.
Sikoltásra rohanunk tovább a téren, a tér nyugdíjasai döbbenten nézik a rohangáló felnőtteket. Mire odaérünk, majdnem lemaradunk a sztoriról: látomásokról és megérzésekről, felgyulladt házakról és zsidómentő jótékony házmesterről, eltűnt nagymamáról és meghalt testvérről. Egy kissrác a csúszda alatt focis melegítőjén a brazil jelzés csillagaira bök, oda kellett varrniuk a sárga csillagot a zsidóknak, meséli.
Majd a tér újabb részén azt is megtudjuk, hogy ijedségében lőtte le Ágit egy nyilas, mikor a halottnak hitt lány zsebében matatott, és ő önkéntelenül a zsebe felé nyúlt. Az előadást Rió és Vanessa fantasztikus éneke zárja, a mellettük álló kék szemű kislány is végigtátogja a dalt.
Néha kicsit összekutyulják a történetet a gyerekek, nem mindig világos, mi történik, de nagy komolysággal játszanak. Megkönnyebbülve rohangálnak az előadás után, szüleiket, a nem játszó gyerekeket kérdezgetik, milyenek voltak, és támogatói jegyet árulnak a nézőknek a reménybeli folytatásért.
Az előadás ingyenes, a maromosok munkáját eddig az Európai Unió Youth in Action programja támogatta, meséli a projekt szakmai vezetője, Horváth Kata. Ingyenes próbateremmel segítette őket az Izraeli Kulturális Intézet, valamint a környező helyek közül a Kazimir és a Kisüzem.
Pénzbe került persze az elmúlt fél év, hogy a mindig éhes kamaszokat etessék, és költségei voltak a tábornak is. Mára a pénzük elfogyott, pedig szívesen folytatnák a programot, a felnőttek és a gyerekek egyaránt. Hogy feltárják a környék múltjának újabb és újabb rétegeit.
