Három dolog jutott eszembe még ennek kapcsán. Az első kettő nem fontos, a harmadik meg John Milton – így hívták Al Pacino karakterét Az ördög ügyvédjében. A mindig kifogástalanul öltöző, iszonyúan rámenős és legyőzhetetlen ügyvéd tulajdonképpen nyáladzó pincsit csinál az összes ellenfeléből. Karizma, kvázihipnózis. Na, hát Lázárnak sikerült annyira meghipnotizálnia egy komplett országot, de legalábbis egy (a) pártot, hogy eddig még senki nem ment oda hozzá, hogy leküldjön neki pár sallert a belőle áradó ipari mennyiségű arroganciáért cserébe. (Ugyanakkor viszont ennyi erővel az elmúlt húsz évben eléggé el nem ítélhető módon mégiscsak megcsapkodott szerencsétlen képviselőkön + kábé Szász Károlyon kívül mindegyik arrogáns faszfej politikus is John Milton kellene legyen, azt meg már azért mégsem. Az Elveszett paradicsomot csak meg kellett írni valahogy, ezeknek meg még a vagyonnyilatkozat kitöltése se megy hibátlanul. Úgyhogy visszaszívom az egészet, nem vagyok perelhető.)
Aztán jött egy közlemény a Színház.hu-ról, vagy nyílt levél, vagy nem is tudom, amit nyolc független kulturális és/vagy művészeti társulás jegyez, és amely azt nehezményezi (különben elég elegánsan), hogy az NKA kuratóriuma egy minapi döntéssel 1 006 247 euró, vagyis kicsivel több mint 300 millió forintnyi "már megnyert európai uniós támogatásra mondott nemet, és tucatnyi nemzetközi szinten elismert magyar kulturális szervezet többéves munkáját sodorta veszélybe." A minapi döntés szerint ugyanis négy pályázat kivételével az összes aspiráns úgynevezett önrész-pályázatát elutasította a Nemzeti Kulturális Alap. És hogy ez miért para? "A döntés következtében magas színvonalú, innovatív, társadalmi, esélyegyenlőségi, pedagógiai területeket érintő művészeti projekteket lehetetlenítenek el, nemcsak Budapesten, hanem többek között Pécsett, a konvergencia régiókban és a kultúrától elzárt településeken egyaránt." Ezért para. "Az NKA kollégiumának kiírása szerint 2014-ben 100 millió forintos keretösszeg állt a kuratórium rendelkezésére. A jelenleg hozzáférhető adatok szerint a reálisan megállapított keretösszeg elegendő lenne a pályázó szervezetek támogatására. A kuratóriumi döntés értelmében azonban a keretösszeget indoklás nélkül 35 millió forintra csökkentették, és a négy, EU-nál nyertes főszervező közül egy sem, a társszervezők közül pedig mindössze négy szervezet kapott támogatást. A többi pályázót elutasították."Mindenesetre a pályázó szervezetek "értetlenül állnak a döntés előtt, és a kialakult helyzet – aktuális és hosszú távú – rendezése érdekében szakmai egyeztetésre hívják a kormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap illetékeseit." Izgatottan várjuk az NKA válaszát. Muhá.
És mivel mára nem jutott Török Zsolt sajttáj, kénytelenek voltunk beérni a köztévé tegnapi híradójával, amit persze csak ma láttunk az Index jóvoltából, mert ugyan ki a franc nézi a köztévé híradóját? Már a riporterek családján meg a tévékritikusokon kívül? A Kovács Béla-affér kapcsán azt boncolgatta egy fasza kis összeállításban Hevér Lóránt, hogyan érdemes konspirálni. mit boncolgatta – bemutatta!
Dramatizált képsorok a híradóban. Kiderül, hogy telefont nem használhat a kém, se autót, úgyhogy tömegközlekedéssel, taxival és gyalog közelíti a konspiratív találkozó helyszínét. Következésképp azt látjuk, hogy telefon a kocsi kesztyűtartóban, kocsi otthagyva, és Hevér Lóránt tömegközlekedéssel, taxival és gyalog közelíti a konspiratív találkozó helyszínét. Gyalog indul el a találkozóra – és hinnék?, éppen az ellenkező irányba! "Később villamosra is száll az ügynök, aki konspirál" – halljuk és látjuk. Tényleg felszáll. De nem ám arra, amelyik a találkozó közelébe vinné... És közben is folyton azt figyeli, "nem követik-e." (A riporter körbenéz.) "Aztán taxiba száll, menet közben végig a visszapillantót nézi." De még a taxival sem a helyszínig megy, csak egy "köztes állomásig", ahol másik taxiba száll. Mert ez egy ilyen agyafúrt, konspiratív ügynök. A találkozó előtti utolsó húsz-harminc percben aztán már csak sétálgat a környéken, "a kémkönyvek szerint ez a szabály", feloldódik szépen az utcamasszában, és egészen úgy tesz, mint aki járókelő, pedig hát tudjuk, hogy ügynök! "Még egy zöldségeshez is benéz", hiszen még "bőven van ideje a konspiratív találkozóig" – és itt jött a nap kétségtelen csúcspontja.
A konspiratív találkozó helyszínére igyekvő ügynök, amikor benéz a zöldségeshez, elvesz egy narancsot a ládából, kicsit nézegeti, majd – visszateszi! Egyszerű homokszem a gépezetben, a főszerkesztői figyelem lanyhulásának jele, a köztévé burkolt fricskája, esetleg a riporter magánakciója, hátha átmegy alapon? Vagy éppen: egy ügynök nem eszik narancsot? Egy rendes magyar narancs kiveti magát az ügynök kezéből? "Sajtóhírek szerint Kovács Béla is így találkozott másokkal és így adott át nekik információkat", zárja Hevér Lóránt a mintegy kétperces dramatikus betétet a köztévé híradójában. (Ráadásul az Index szerint a tévések szinte szó szerint Dezső András cikke nyomán játszották el az egészet.)
Ennyi toxin után akkor jöjjön az a bizonyos tükörsima tó: kénytelenek voltunk visszakeresni a Budakeszi Vadaspark múlt heti hírlevelét, miszerint "a két pusztai sas röpdéjében műfűvel vontuk be az ülőfákat, egyrészt a környezetgazdagítás miatt, másrészt a sastalpaknak sem mindegy, min ácsorognak egész álló nap."
És megnyugszunk, mert tényleg nem mindegy.
