Az írás a Népszabadság
2015. 10. 21. számában
jelent meg.
Mint egy igazi antiwestern: a Fenyő Iván alakította új rendőrfőnök bevonul az egykori gyárvárosba, hogy törvényes és kevésbé törvényes eszközökkel rendet tegyen a „roma bűnözők” között. Goda Krisztina harmadik nagyjátékfilmjében egy csapat fiatalt fanatizál egy karizmatikus, ám erősen náci érzelmű férfi. A rendező a szélsőségek ellen akar szólni. A szándék nem, csak az eredmény vitatható.
 |
| „A film erőteljesen teszi le a voksot a demokrácia mellett” Szabó Miklós |
Nem fél?
- Nem. Kéne?
Erről a filmről mindenkinek meglesz a véleménye.
- Ez már akkor is így volt, amikor még senki sem látta.
Nem zavarja, ha esetleg az alkotói szándéktól teljesen eltérő módon értelmezik majd egyesek a történetet? Ha azok a nézők, akik a nemzeti radikális érzelmű főhőssel azonosulnak, elégedetten távoznak a moziból?
- Szerintem a film elég erőteljesen teszi le a voksot a demokrácia mellett és a szélsőségek ellen. Aki nem ezt akarja meghallani, azzal úgysem tudunk mit csinálni.
Azóta, hogy 2011-ben bemutatták Berlinben Fliegauf Bence romagyilkosságokról szóló Csak a szél című filmjét, sokan várják a másik oldal filmjét az úgynevezett cigánybűnözésről.
 |
| Szabó Miklós |
- A Veszettek biztosan nem az. Arra vállalkoztunk, hogy elmeséljünk egy történetet, melynek a tárgya egy szélsőségessé váló szervezet. Semmi többre.
A Veszettek abból a szempontból kifejezetten innovatív, hogy a rasszisták nézőpontját ábrázolja.
- Ez a téma most nagyon a levegőben van, Czető Bernát László regénye pedig jó alap volt. Nagyon érdekelt a manipuláció természete, ezt a Fenyő Iván megformálta Ács János karakterében lehet nyomon követni. Kiderül, hogyan lehetséges, hogy egyetlen ember megvezet egy csapat kezdetben jó szándékú fiatalt.
Voltak referenciáik a vezér karakterével kapcsolatban?
- Egy ember nem volt, de több tulajdonság igen. Fontos volt, hogy legyen benne karizma és jó szándék: ne legyen 1.0-s gonosz. Mindemellett a határozottság és a narcisztikusság is fontos tulajdonságok.
Végeztek szociológiai kutatásokat a Veszettek forgatása előtt?
- Természetesen: voltunk nevelőintézetben, fiatalkorúak börtönében, de igazából ezek abban segítettek, hogy lássuk, kikről nem akarunk filmet készíteni. Sokkal hasznosabbnak bizonyult, amikor elmentünk kisvárosokba helyszíneket keresni, és megismerkedtünk helyi fiatalokkal. Nem szélsőségesekkel, hanem olyan értelmes fiatalokkal, akik annak ellenére vannak tele tettvággyal, hogy a környezetük nem tartogat számukra kitörési lehetőségeket.
Korábban azt mondta: ez a sztori bárhol megtörténhetne.
- De ezzel nem állítom azt, hogy a Veszettek nem Magyarországról szól. Ugyanakkor nem szeretném a karaktereket és a filmbeli egyesületet létező szervezeteknek megfeleltetni.
A forgatás nagy része Kazincbarcikán és Várpalotán zajlott. Igaz, hogy számos helyi lakos statisztált?
- Igen, és megdöbbentően jók voltak, különösen Kazincbarcikán. Általában minden forgatáson van olyan statiszta, akit ki kell venni vagy hátrább állítani, mert nem jó a reakciója, de itt nem volt ilyen. Mindenki profi volt.
A Veszettekben nyer a sötét oldal, a náci érzelmű Ács János leváltja a korábbi korrupt szocialista polgármestert. Ezek után akár kezdődhetne egy másik film.
- Semmiképpen sem szeretnénk folytatást. A film befejezésével kapcsolatban volt véleménykülönbség a filmalap és köztünk, ők jobban örültek volna a happy endnek, de azt hazugnak éreztem volna. Ennek a történetnek az a reális befejezése, hogy nincs kiút. Amikor tesztvetítést tartottunk, a nézői vélemény is minket igazolt.
GODA KRISZTINA 45 Balázs Béla-díjas magyar filmrendező és forgatókönyvíró. Rendezői diplomáját a londoni National Film and Television Schoolban, a forgatókönyvíróit a Los Angeles-i University of Californián szerezte. Magyarországon a Csak szex és más semmi és a Szabadság, szerelem című film tette ismertté.
Van egy halom kellemes tanulsága Goda Krisztina filmjének, a Veszetteknek.
