galéria megtekintése

Ezekkel a képekkel jutott be három magyar a legjobbak közé

0 komment


Bárkay Tamás

Az itt látható három képet 230 103 fotó közül válogatták be a legjobb tíz közé a Sony World Photography Awards ítészei. Egészen különböző világokat látunk itt, de a három fotográfiában mégis van valami nagyon közös: magyar fotós készítette. A világ legnagyobb szabású fotós versenyének pillanatnyi állása ma lett hivatalos, a diadal apropóján külön-külön is megkerestük a nap hőseit.

Balogh Attila két éve vett részt először a Sony világversenyén, az építészet kategóriában a dicséretet kapott képek közé került a műve. Ez akkor elkerülte a szélesebb nyilvánosság figyelmét, valószínűleg azért, mert lakhelyeként Kínát tüntette fel (1994 óta ott él). Az idén döntőbe került Larung Gar című fotó tavaly novemberben készült Nyugat-Szecsuánban, nem messze a tibeti határtól. A képen látható Larung-völgy pontosan négyezer méter magasan fekszik, több tízezer buddhista szerzetes lakja.

Larung Gar
Balogh Attila

– Igazi fotósparadicsom ez a több magyarországnyi környék – vallja a fotográfus. – Nem csak ezt küldtem be a Larung Garról, valószínűleg a kopár hegyek előtt elterülő viskórengeteg és a gyülekező viharfelhők szürreális hangulata fogta meg a zsűrit.
Nagy szerencséjének tartja, hogy amikor fölmászott a szemközti hegyoldalra, éppen így alakult az időjárás. – A felhők nélkül mindenki elsiklott volna a kép fölött – árulta el lapunknak. A napokban ért vissza egy Fujian tartománybeli halászfaluból, ahol már harmadjára töltötte a holdújévet, mindenekelőtt ennek a projektnek szeretne a végére járni – osztotta meg érdeklődésünkre terveit.

 
Keret az égen
Kasza Zoltán

Kasza Zoltán januárban értesült a verseny létezéséről, amelyre – őt idézzük – „az esélytelenek nyugalmával” küldte be képeit, konkrétan hármat: ebből kettőt az építészet és egyet a természet kategóriá­ba. – Aztán annak rendje és módja szerint elfelejtettem az egészet – tette hozzá. A Keret az égen című kép készítésének körülményeiről szólva elmondta: egy fotótanfolyam külső gyakorlatán volt társaival a Nemzeti Színháznál, és éppen a részletek kiemelését vették közelebbről szemügyre. Nekilapult az üvegfalnak, és ekkor találta meg ezt az egyedi szimmetriát. – Annyira érdekes az egész, mert mind a keret – amit láthatunk fának, fémnek –, mind az előtér – ami tűnik víznek vagy üvegnek – szabad képzelettársítást enged. Semmi sem az, aminek látszik. Minden a néző kreativitásán múlik – összegzett Kasza Zoltán, aki mostanában családja és baráti köre képrevitelét célozza meg.

Potyó Imre először 2012-ben tapasztalta meg a védett dunavirág (Ephoron virgo) rajzásának látványát, az egyik legizgalmasabb témát, amellyel fotósként valaha találkozott. Nem látott még fényképet ezekről a rovarokról, ezért is választotta ezt a témát a Sony pályázatára. – A tavalyi szezonban tizenkét estén kerestem a dunavirágok selyemútját – mesélte –, először a Rába csendes, sötét, csillagos kanyarulataiban vártam rajzásukat, később a Duna széles főágánál, Gödön és a szentendrei Duna-szakasz szűkebb, kavicsos partjain is megcsodáltam, amint ellepik a folyó felszínét. Az első kérészek mindig sötétedés után jelennek meg, majd egyre többen „táncolnak” a vízfelszín felett. Az ezután kialakuló sűrű rovarfelhőkben csodálatos élmény fényképezni.

Csillagtánc
Potyó Imre

A Csillagtáncot a Rába egyik természetközeli partszakaszán, fotósállvánnyal térdig a vízbe gázolva készítette el: a hosszabb expozíció és a vakuderítés lehetővé tette a kérészek és az égbolt csillagainak együttes beexponálását, így a kép jól szemlélteti esti rajzásuk hangulatát. Potyó Imre jelenleg a közelgő tavaszi fotóstémákon dolgozik, leginkább a téli dermedésből frissen ébredt barna varangyok, gyepi békák és a kora tavaszi virágok érdeklik, amelyeket újszerű megközelítéssel, főleg a csillagos égbolt alatt vagy holdfényben örökít meg.

Ők hárman

Balogh Attila Debrecenben született, a BME Villamosmérnöki Karára járt. Tinédzserként a családi Robot Junior és Zenit fényképezőgépek használatával ismerkedett először. Hosszú pauza után, tíz-egynéhány évvel ezelőtt kezdett ismét komolyabban foglalkozni fényképezéssel, az analóg korszak legvégén. 1994 óta Sanghajban él, egy informatikai vállalkozást vezet – félállásban fotósként dolgozik.

Kasza Zoltán Budapesten született 1978-ban. Sok területen kalandozott már (informatika, történelem, oktatás, energia-megtakarítás), mígnem szembejött vele a fotózás. Nagy segítséget jelentett neki az a fotótanfolyam, ahol bevezették a részletek rejtelmeibe. A fényképezéssel járó izgalmakat egy 150 fős gospelkórus koordinálásában való közreműködéssel és énekléssel vezeti le.

Potyó Imre 1982-ben született Vácon, most Gödön él. 2005-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem környezettudományi szakán, természetvédelmi szakirányon, később az MTA ÖK Duna-kutató Intézet segédmunkatársa lett. 25 éves kora óta elkötelezett természetfotósként tevékenykedik, autodidaktaként képzi magát. Kedvenc fotós helyszíne a Börzsöny, a gödi hullámtér és a Naszály.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető