galéria megtekintése

„Ha mindenki elmenekülne Magyarországról, akkor csak a fasiszták maradnának”

8 komment

Harta Berta

Schilling Árpád rendezése sikerrel mutatkozott be szerdán Bécsben. A nemzetközi hírű rendezőt ez alkalomból a színházon kívül a magyar kulturális és politikai helyzetről is kérdezte a tekintélyes Die Presse újságírója.

Schilling Árpád, Zabezsinszkij Éva és Láng Annamária színdarabjának, a Lengyel Anna által németre fordított Jeges szelek (Eiswind) című produkciónak az ősbemutatóját tartották szerdán Bécsben, az osztrák Nemzeti Színházhoz, a Burgtheaterhez tartozó Akademietheaterben. Az előadás német és magyar nyelven folyt, a kétórás előadás kevert nyelvét a közönség a színpad fölé vetített felirat segítségével követhette.

Nagy Zsolt, Martin Vischer, Alexandra Henkel, Falk Rockstroh és Sárosdi Lilla Fotó: –
Reinhard M. Werner / Burgtheater

A Schilling rendezte produkcióban osztrák és magyar színészek szerepelnek – Alexandra Henkel, Falk Rockstroh, Martin Vischer, Sárosdi Lilla, Nagy Zsolt –, a díszlet és a jelmez, amelyet a Der Standard kritikusa grandiózusnak minősített, Balázs Juli munkája. (A szerdai bemutató másnapján úrnapot ünnepeltek Ausztriában, így a sajtókritikák többsége késett egy napot.)

 

A horrorgroteszkként meghatározott darab helyszíne egy ausztriai erdő eldugott vadászháza, ahol egy osztrák és egy magyar házaspár találkozik egymással, hozza ki egymásból a legrosszabbat. – A vadászház Európa metaforája – mondta a bécsi Bühne című szaklapnak a nemzetközi ismertségű rendező –, az osztrákok Nyugat-, a magyarok pedig Kelet-Európát képviselik, kölcsönösen tele vannak félelmekkel. Egy magyar férfi az előle elmenekült feleségét üldözi, de közben manipulálja az elpuhult nyugati liberálisokat.

Schilling hasonlónak látja a két házaspár közötti helyzetet ahhoz, ami a harmincas években volt Európában. – Itt is, ott is lépésről lépésre radikalizálódnak – tette hozzá. – Egészen addig a pontig, amíg a társadalom úgy megváltozik, hogy miközben nemet kellene mondania, igent mond.

Schilling Árpád 2005-ben a Burgtheater stúdió színházában, a Kasinóban már bemutatkozott egy darabbal, Shakespeare klasszikusának nagyon lerövidített változatával, a Hamlet3-nel. A mostani bemutatót megelőzően hosszú interjút adott a Die Presse című tekintélyes osztrák napilapnak, alkotása szellemi elődjei között említette Örkény István Tóték című művét és az osztrák Michael Haneke A fehér szalag című filmjét.

A Krétakör társulatra vonatkozó kérdés kapcsán a művész arról panaszkodott, hogy a magyar kormány megfojtja a társadalmilag aktív, demokratikusan elkötelezett civil alapítványokat, Orbán Viktor olyan rendszert épített ki, amelyben minden és mindenki tőle függ.

A Die Presse megkérdezte, gondolkodik-e Magyarország elhagyásán és azon, hogy Nyugatra költözzék. A rendező igennel válaszolt, megemlítve, hogy az elmúlt években félmillióan távoztak az országból. De hozzátette, hogy nem tudja Magyarországot egyszerűen csak elfelejteni. Ott él a családja is, s ha „mindenki elmenekülne, akkor csak a fasiszták maradnának”.

Mundruczót állva tapsolták

A Proton Színház Mundruczó Kornél rendezte Látszatélet című világbemutatóját tapsviharral jutalmazta a Bécsi Ünnepi Hetek közönsége. Több jelentős osztrák napilap és portál kiemeli a nagyszerű színészi alakításokat, a különleges díszletet és Mundruczó új színházi formanyelvét. Lilian Spatz, az osztrák televízió munkatársa szerint „egy olyan korban, amikor egyre fontosabb az identitás meghatározása, Mundruczó arról a kérdésről készít színházi előadást, vajon el tudunk-e szakadni családi gyökereinktől, meg tudjuk-e tagadni származásunkat, lehetséges-e testre szabott identitást alkotni. A Látszatélet egy a sajátjánál jobb életre törekvő fiatal férfi görcsös próbálkozását mutatja be”.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.