Győzelem a pusztulás felett
Egri projekt képviseli Magyarországot a 2016-os Velencei Építészeti Biennálén. A Fábián Gábor vezette Arkt építésziroda a pusztulásra ítélt Gamesz-épületet pénzbeli támogatás nélkül megújította és élettel töltötte meg.
Kidobásra ítélt bútorok lapjaiból, bontott ablakkeretekből készítettek új berendezést az Arkt építésziroda projektjében, amely hazánkat képviseli majd jövőre Velencében. Az anyagot részben a helyszínen találták, részben helyi cégek, intézmények ajánlották fel. A helyi börtön és a helyi szakközépiskolák is besegítettek munkával.
A Gárdonyi Géza Emlékház kertjében található épületről van szó, régebben óvoda volt, majd a helyi iskolák pénzügyi központja (Gamesz) használta. – Pénzt nem kértünk, nem is kaptunk, csak segítséget – mondta Fábián Gábor, az Arkt építésziroda alapítója, a nyertes biennálepályázat beadója. A stúdiót 2004-ben alapította Fajcsák Dénessel, ma négyen dolgoznak benne.
|
Kívülről csak egyszerű renoválásnak tűnik
Ludwig Múzeum |
Projektjük szépen harmonizál a jövő évi biennále főkurátorának – Alejandro Aravena chilei építésznek – a felhívásával: vállalták a rizikót akár csak egy apró győzelem érdekében is. A velencei magyar pavilon jövő évi projektjére a Ludwig Múzeum írta ki a pályázatot. Mindössze öten jelentkeztek. A kis egri műhely mottója egy Gárdonyi-idézet: „A ház maga értéktelen, de a fekvése megfizethetetlen!"
Újrahasznosított anyagokkal szeretnék megvalósítani a kiállítást Velencében, erre és a katalógusra 23 millió forintot fordíthatnak. A jövő évi magyar kiállítás teljes költségkerete 64,8 millió forint.
A zsűri egyik tagja, Somlai-Fischer Ádám építész a 2006-os biennále magyar és a 2008-as biennále központi kiállításának résztvevője azt tartotta a pályázók erényének, hogy „fiatal építészként nem pályázatokra vártak, hanem saját kezükbe vették környezetük irányítását. Nem adták fel a kortárs építészet sokszor elfeledett ígéretét, hogy általa megélhetjük a kultúrát. Magyarországról, egy kis városból tudunk így a világnak követhető példát mutatni."
|
A belső átalakítás az igazi szenzáció
Ludwig Múzeum |
Boros Géza, a Ludwig Múzeum főtanácsadója, szintén a zsűri tagja azt mondta lapunknak: az egri projekt kulcseleme az együttműködés volt. A bevont partnerek és a helyi közösség szoros együttműködése révén valósítottak meg egy értéknövelő beruházást, s ennek identitásformáló hatása túlmutat az építészet megszokott keretein.
A projekt az építészek változó társadalmi szerepvállalásának a fontosságára is rámutat. A konfliktusokkal terhes megaprojektek és sztárépítészek világában egy ilyen típusú – szerény léptékű, de példaértékű – megoldás bemutatása a biennálén figyelemre tarthat számot.
