Függőleges kertek házon belül

A pesti Gödör Klub zöldfala erre az élő példa, amely meglepően gyorsan nő, állítólag pusztán a zene hatására. Hogy a növények egyáltalán nem közömbös és passzív lakótársai az embernek, egyre több tudományos kutatás igazolja. Amikor világszerte fogytán a jó levegő, és az emberek többsége szmogos nagyvárosokban éli az életét, szinte életmentőnek tűnik a növények levegőtisztító hatása. Meg a hangulatjavító, meg a teljesítményfokozó hatásuk.

Az Eiffel Palace díjnyertes zöldfala, amelyet a Green Fortune csapata épített Greenfortune.hu

A talpalatnyi föld hiánya már nem lehet oka annak, ha az a bizonyos szép zöld gyep nem vesz minket körül. A kertészkedés, avagy zöldítés ugyanis csaknem harminc évvel ezelőtt új távlatokkal bővült: a kert felkerült az épületek falára. Az első függő kertet Szemiramiszhoz kötik, az első vertikális, azaz függőleges kertet meg Patrick Blanc francia botanikushoz, aki 1988-ban építette meg Párizsban a trópusi erdők fáin élő növények ihletésére az első olyan zöldfalat, amely forradalmasította az urbánus kertészetet. A zöldfalak vagy növényfalak a jövő építészetének legmeghatározóbb jegyei lesznek.

A zöldítés máris világszintű divattá vált, amely körül még csak most sarjadnak a tudományágak, amelyek a növények felhasználhatóságának és hatásainak lehetőségeit, a lehetséges technológiákat és a felhasználható anyagokat kutatják. Ázsiában már 30-40 emelet magasságú felületeket vonnak be épített zöldfalakkal, nemcsak azok üdítő látványa, hanem levegőtisztító hatása miatt is. Németországban több mint ötven intézet és cég vizsgálja a beltéri növényzet hatásait az emberre.

Az Eiffel Palace zöldfala Greenfortune.hu

A beltéri növényfalakban rejlik ugyanis az a lehetőség, amely a belső légszennyezés csökkentését eredményezheti, és amivel hatásosan lehet elejét venni az úgynevezett Beteg Épület Szindrómának. A NASA kutatásai igazolták, a WHO meg konstatálta, hogy az épületekben a festékekből, a bútorokból és az elektromos készülékekből annyi káros anyag sugárzik, amennyi önmagában is okozója lehet az ott élők és dolgozók megbetegedésének. A borostyán, a dracéna, a vitorlavirág és a különböző fikuszfajták bizonyítottan csökkentik a fejfájást, az elektroszmogot és a náthához hasonló tüneteket.

Kovács Andrea, aki a technológia kutatásában is élen járó svéd cég, a Green­ Fortune képviseletében növényfalépítéssel foglalkozik, azt mondja, számára fontos volt, hogy olyan ügy szolgálatába szegődjön, amely nem a profitról, hanem a környezetvédelemről, a zöldítésről, az ökourbanizációs lehetőségről szól. A magyarországi zöldfalasok között igazi megszállottak is vannak, akik nem klasszikus vállalkozásként, hanem jó értelemben vett küldetésként tekintik a növényfalépítést.

Duronelly Balázs gyakran használ a szobraihoz is élő növényeket

A függőleges kertészetért Duronelly­ Balázs például a szobrászatot áldozta fel, bár nem teljesen: most élő anyaggal, növényekkel hoz létre folyton változó formákat és felületeket. Egyik legismertebb alkotása a Dovin Galériában is bemutatott növényszoknyás nő, amely szó szerint is a megtestesítője a zölddizájnnak, és elgondolkodtató példája annak, hogy növényekkel gyakorlatilag bármit meg lehet formázni. És bárhol.

Még a mennyezeten is lehet kertünk, ez az ötlet egyáltalán nem kivitelezhetetlen, csak annyira költséges, hogy emiatt nem fog – egyhamar – elterjedni.

 Meg lássuk be, van még hely a zöldnek a falakon is bőven, méghozzá a csupasz fehér falakon, amilyenekből otthon és a munkahelyen egyaránt akad nem kevés.

A Keler irodaházának zöldfala Greenfortune.hu

A Mohány és Páfra két pályakezdő tájépítészmérnök közös vállalkozása: ők hozták létre Budapest első zöldfalát 2009-ben, a ma már nem működő Manier divatszalonban, és ők építették a Gödör Klub zenére növekvő zöldfalát is sörösrekeszekbe ágyazva. A zöldfalépítő fiatal csapat tapasztalatai szerint az élő növényfalaknak nemcsak ültető közegre, hanem társaságra is szükségük van. Azok a növényfalak, amelyek előbb készülnek el, semmint az épületet birtokba veszik az új lakók vagy dolgozók, láthatóan felélednek, amint társaságot kapnak. A növényfalak sok helyen még csak ízelítőként, kisebb-nagyobb installáció, falrészlet formájában jelennek meg. Ennek oka rendszerint a pénz, mivel az egyszeri költséget, amely az épített falak árát jelenti – 30–200 ezer forint közötti négyzetméterárakról van szó –, további kiadások követik szükségszerűen.

Ilyen a növényzet gondozása és a pótlása, hiszen a növénytapéta fenntartása nincs ingyen. Ugyanakkor ez ama bizonyos éremnek tényleg csak az egyik oldala, mert a növényfalat nagyobb léptékben vizsgálva már nem lehet figyelmen kívül hagyni annak hőszigetelő hatását. Borostyánnal vagy vadszőlővel befutott épületekben élők tapasztalhatják, hogy az élő burkolat télen fűt, nyáron hűt – bár a vadszőlőre ez csak részben igaz, mivel télire lehullatja a leveleit –, azaz csökkennek a fűtési-hűtési költségek. Emiatt­ a passzív és aktív házakra fókuszáló XXI. századi építészet komolyan számol a növénytakaróval részben vagy egészben befuttatott falakkal mint természetes hőszigeteléssel.

A függőleges kertészet terjedése olyan kutatásokat ösztönöz, amelyek lényege, hogy kidolgozzák a tökéletes ültetőközeget, ami nem föld, hanem egészen speciális textíliák, ugyanis a professzionális zöldfal jóval több, mint ferdén felszerelt edényzetek összessége. Az élőfal valóban él, és egyedi ökoszisztémát alkot, a benne élő növények hatást gyakorolnak egymásra, és gyökérzetük összenőve a falat erősíti.

A gyökérzet a növényfal légtisztító hatásának a kulcsa, ugyanis ott zajlik a káros anyagok kivonása, átalakítása. A jövő technológiája a minimális vízzel, ültetőközeg nélkül, egymással szimbiózisban élő, kevés gondozást igénylő növényfal. Kovács Andrea nem titkolja, a függőleges kertészet továbbfejlesztési lehetőségei idővel egyre inkább az emberiség táplálásának kiegészítő lehetőségeiről is szólnak majd, az ehető növényekből álló bel- és kültéri ökoszisztéma nagyon is reális lehetőséget vizionál. Az amerikaiak növényfal-technológiai kutatásai ígéretesen alakulnak, aminek a megállíthatatlannak tűnő klímaváltozás tudatában már a közeli jövőben fontos szerepe lehet.