galéria megtekintése

Felvétel, csapó, sprint

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 20. számában
jelent meg.


Szilvássy József, Pozsony
Népszabadság

A 2013-as esztendőig tehetséges színésznőként tartották számon. De leginkább Bárdos Gyula szlovákiai magyar politikus, volt államfőjelölt és Bárdos Ágnes tévés szerkesztő leányaként. Azóta nagyot fordult vele a világ.

Somogyi Tibor / Fotó

Felsorolni sem egyszerű a történteket. A több külföldi fesztiválon nagy sikerrel vetített A ház (Dom) című szlovák–cseh koprodukciós filmben övé volt a női főszerep.

A trencsénteplici Artfilmfesten Kék Angyallal díjazták Bárdos Judit (képünkön) teljesítményét, a szakmától pedig megkapta a legnívósabb szlovák elismerést, az Igricet. Berobbant Prágába is, ahol Andrea Sedlácková filmrendező alkotásában, a Fair Playben remekelt.

 

Szőrös szívű cseh filmkritikusok elragadtatásukban azt írták róla, hogy rövidesen európai szintű művészegyéniséggé fejlődhet.

A Karlovy Vary-i fesztiválon vetítik legújabb játékfilmjét, a Csendben címűt (V tichu). Ebben egy zsidó származású zongoristát alakít, aki naiv elképzelései ellenére szembesül a második világháború borzalmaival.

Zongoraművésznek szánták, de ő más pályát választott.

Halmozza a sikereket a világot jelentő deszkákon is, ahol az egyik álma már teljesült: Eszenyi Enikővel dolgozhatott együtt, aki a pozsonyi Várszínház vendégrendezőjeként a vérbő Viola szerepét bízta rá a Vízkereszt, vagy amit akartok-ban.

Somogyi Tibor

Vastapsot kap Nyitrán is, ahol Gerhart Hauptmann Patkányok című tragikomédiájában Pawlinát kelti életre. Amikor kedvenc rendezőiről faggatom, azonnal rávágja, hogy természetesen Eszenyi Enikő és a szlovén Diego de Brea. Az utóbbi a Szlovák Nemzeti Színházban a Coriolanust vitte színre, és Virgilia szerepére kérte fel.

Magyarul a révkomáromi Jókai Színházban játszott Móricz Zsigmond vígjátékában, A sári bíróban. Érdekes feladat volt, mert a szlovák nyelvből nemcsak magyarra, hanem tájszólásra is váltania kellett: Móricz ugyanis így beszélteti a hőseit.

Májustól A velencei kalmárban folytatja sikersorozatát. „Portia és/majd Balthasar jogtudós szerepében a mindenféle manírtól mentes természetességgel játszó s ezért hiteles Bárdos Juditot látjuk.

Az a sallangmentes színjátszás, amely a fiatal tehetség sajátja, nagyon hiányzik a színpadainkról” – méltatta játékát Kiss Péntek József szlovákiai magyar rendező.

Bárdos Juditot a szenci magyar tannyelvű általános iskola elvégzése után a pozsonyi konzervatóriumba íratták be a szülei. Zongoraművésznek szánták, de ő más pályát választott.

– Azon kaptam magam, hogy sokkal többet járok a szabadjegyemmel színházba, mint hangversenyekre.

Egyre többet mondogattam magamban és a barátnőmnek, hogy megpróbálkoznék a színművészetivel – avat be a kezdetekbe. Indult szavalóversenyeken, bejutott a rangos felvidéki rendezvény, a Tompa Mihály vers- és prózamondó verseny döntőjébe is.

Nyaranta magyarországi színjátszó táborba járt, amit jó felkészítőnek nevez. Aztán összeszedte minden bátorságát, és Andrea barátnőjével elmentek a pozsonyi Színművészeti Egyetem felvételijére. Ez 2009-ben volt, s csak kettőjüket vették fel.

A huszonhat éves színésznő karakteres lány a Fair Playben is.

Kérdem tőle, hogy az egyetemen voltak-e gondjai a magyar nemzetisége miatt.

– Az oktatóim még örültek is, hogy másféle temperamentumot képviselek. Egyiküket sem a nemzetiség, hanem a tehetség érdekelte. Szlovákul főleg a konzervatóriumban tanultam meg igazán, bár A ház forgatásán Zuzana Liová rendező olykor némi magyaros beütést is hallott a beszédemben. Voltak jelenetek, amelyeket meg kellett ismételnem – válaszolja.

Olykor csak éjjel a villamoson félt egy kicsit. Ha akkor hívták a szülei, inkább kikapcsolta a mobilt, mert attól tartott, hogy beleköthetnek a magyar szó miatt.

A nagy kiugrást A ház hozta meg számára, olyan fiatal leányt alakít, akinek merőben más az értékrendje, mások az álmai, mint az édesapjának, ezért nővéréhez hasonlóan menekülni szeretne.

A film nemcsak kettőjük lélektanilag is kimunkált konfliktusait, hanem a nemzedékek közötti, aligha áthidalható ellentéteket is feltárja.

A huszonhat éves színésznő karakteres lány a Fair Playben is. Egy rövidtávfutót alakít, aki a letűnt rezsimben súlyos dilemma elé kerül: úgy érhet el kiváló teljesítményt, úgy válhat híressé, ha doppingol.

A tiltott szerek használata számára nemcsak egészségi kérdés, hanem morális is. Nem alkuszik, inkább szembeszegül a környezetével, vállalva magatartásának következményeit. A filmben az állóképességére, sőt futótehetségre is szükség volt, a kamera előtt gyakran kellett sprintelnie.

Magyarországon eddig Eszenyi Enikő figyelt fel kivételes tehetségére. Mások még azt sem tudatosították, hogy Bárdos Judit magyar, A ház magyar szinkronizálására sem őt kérték fel. Magánéletéről nem sokat beszél.

– Elégedjen meg annyival, hogy van egy barátom, akivel nagyon jól megértjük egymást. Nemrég vele gyakoroltam a sprinteket. Többet nem húz ki belőlem – mondja.

Mutatom neki a prágai Instinkt legfrissebb számát, amelyben a neves cseh színésznő, Ana Geislerová áradozott róla.

– Judit a Fair Play forgatásának szüneteiben félszegen viselkedett, de amikor kattant a csapó, feléledt, és felragyogtatta sokszínű tehetségét – nyilatkozta.

Nézegeti a lapot, s közben halkan megjegyzi, hogy köszöni a megelőlegezett bizalmat. Bár azt is nagy sikernek tartja, hogy idestova egy éve már senki sem azzal kezdi, hogy kiknek a lánya.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.