Szőrös szívű cseh filmkritikusok elragadtatásukban azt írták róla, hogy rövidesen európai szintű művészegyéniséggé fejlődhet.
A Karlovy Vary-i fesztiválon vetítik legújabb játékfilmjét, a Csendben címűt (V tichu). Ebben egy zsidó származású zongoristát alakít, aki naiv elképzelései ellenére szembesül a második világháború borzalmaival.
Zongoraművésznek szánták, de ő más pályát választott.
Halmozza a sikereket a világot jelentő deszkákon is, ahol az egyik álma már teljesült: Eszenyi Enikővel dolgozhatott együtt, aki a pozsonyi Várszínház vendégrendezőjeként a vérbő Viola szerepét bízta rá a Vízkereszt, vagy amit akartok-ban.
 |
| Somogyi Tibor |
Vastapsot kap Nyitrán is, ahol Gerhart Hauptmann Patkányok című tragikomédiájában Pawlinát kelti életre. Amikor kedvenc rendezőiről faggatom, azonnal rávágja, hogy természetesen Eszenyi Enikő és a szlovén Diego de Brea. Az utóbbi a Szlovák Nemzeti Színházban a Coriolanust vitte színre, és Virgilia szerepére kérte fel.
Magyarul a révkomáromi Jókai Színházban játszott Móricz Zsigmond vígjátékában, A sári bíróban. Érdekes feladat volt, mert a szlovák nyelvből nemcsak magyarra, hanem tájszólásra is váltania kellett: Móricz ugyanis így beszélteti a hőseit.
Májustól A velencei kalmárban folytatja sikersorozatát. „Portia és/majd Balthasar jogtudós szerepében a mindenféle manírtól mentes természetességgel játszó s ezért hiteles Bárdos Juditot látjuk.
Az a sallangmentes színjátszás, amely a fiatal tehetség sajátja, nagyon hiányzik a színpadainkról” – méltatta játékát Kiss Péntek József szlovákiai magyar rendező.
Bárdos Juditot a szenci magyar tannyelvű általános iskola elvégzése után a pozsonyi konzervatóriumba íratták be a szülei. Zongoraművésznek szánták, de ő más pályát választott.
– Azon kaptam magam, hogy sokkal többet járok a szabadjegyemmel színházba, mint hangversenyekre.
Egyre többet mondogattam magamban és a barátnőmnek, hogy megpróbálkoznék a színművészetivel – avat be a kezdetekbe. Indult szavalóversenyeken, bejutott a rangos felvidéki rendezvény, a Tompa Mihály vers- és prózamondó verseny döntőjébe is.
Nyaranta magyarországi színjátszó táborba járt, amit jó felkészítőnek nevez. Aztán összeszedte minden bátorságát, és Andrea barátnőjével elmentek a pozsonyi Színművészeti Egyetem felvételijére. Ez 2009-ben volt, s csak kettőjüket vették fel.
A huszonhat éves színésznő karakteres lány a Fair Playben is.
Kérdem tőle, hogy az egyetemen voltak-e gondjai a magyar nemzetisége miatt.
– Az oktatóim még örültek is, hogy másféle temperamentumot képviselek. Egyiküket sem a nemzetiség, hanem a tehetség érdekelte. Szlovákul főleg a konzervatóriumban tanultam meg igazán, bár A ház forgatásán Zuzana Liová rendező olykor némi magyaros beütést is hallott a beszédemben. Voltak jelenetek, amelyeket meg kellett ismételnem – válaszolja.
Olykor csak éjjel a villamoson félt egy kicsit. Ha akkor hívták a szülei, inkább kikapcsolta a mobilt, mert attól tartott, hogy beleköthetnek a magyar szó miatt.
A nagy kiugrást A ház hozta meg számára, olyan fiatal leányt alakít, akinek merőben más az értékrendje, mások az álmai, mint az édesapjának, ezért nővéréhez hasonlóan menekülni szeretne.
A film nemcsak kettőjük lélektanilag is kimunkált konfliktusait, hanem a nemzedékek közötti, aligha áthidalható ellentéteket is feltárja.
A huszonhat éves színésznő karakteres lány a Fair Playben is. Egy rövidtávfutót alakít, aki a letűnt rezsimben súlyos dilemma elé kerül: úgy érhet el kiváló teljesítményt, úgy válhat híressé, ha doppingol.
A tiltott szerek használata számára nemcsak egészségi kérdés, hanem morális is. Nem alkuszik, inkább szembeszegül a környezetével, vállalva magatartásának következményeit. A filmben az állóképességére, sőt futótehetségre is szükség volt, a kamera előtt gyakran kellett sprintelnie.
Magyarországon eddig Eszenyi Enikő figyelt fel kivételes tehetségére. Mások még azt sem tudatosították, hogy Bárdos Judit magyar, A ház magyar szinkronizálására sem őt kérték fel. Magánéletéről nem sokat beszél.
– Elégedjen meg annyival, hogy van egy barátom, akivel nagyon jól megértjük egymást. Nemrég vele gyakoroltam a sprinteket. Többet nem húz ki belőlem – mondja.
Mutatom neki a prágai Instinkt legfrissebb számát, amelyben a neves cseh színésznő, Ana Geislerová áradozott róla.
– Judit a Fair Play forgatásának szüneteiben félszegen viselkedett, de amikor kattant a csapó, feléledt, és felragyogtatta sokszínű tehetségét – nyilatkozta.
Nézegeti a lapot, s közben halkan megjegyzi, hogy köszöni a megelőlegezett bizalmat. Bár azt is nagy sikernek tartja, hogy idestova egy éve már senki sem azzal kezdi, hogy kiknek a lánya.
