A szerzők külföldi képviseletét általában Sárközy Bence kiadóvezető intézi, ezt a feladatot azonban magáénak érezte Halmos. Az ügytől függetlenül is részt vett volna az épp esedékes Jeruzsálemi Könyvvásáron, és Svédországba, a könyv eredeti helyszínére is el kellett mennie, így az utakat arra is használhatta, hogy „minden szabad percében” Gárdos szüleinek történetéről meséljen partnereinek. „A világ szomjazza az erős, különleges, súlyos és átélhető történeteket, ilyen fikciót pedig alig lehet kitalálni, mindehhez társul a stílus fanyar eredetisége, élet és halál összekapcsolódása és az élet megszenvedett győzelme is”.
|
| Schruff Milán a svéd–izraeli–magyar romantikus szerelmi dráma főszerepében |
Halmos hangsúlyozza, hogy a siker nem a semmiből érkezett, a kiadó magyar viszonylatban különösen sokat dolgozik szerzői külföldi eladásán, sikerült kiépíteniük az ehhez feltétlenül szükséges, széles körű nemzetközi kapcsolatrendszert. „Sokan hitelt adnak a szavunknak, legalább annyiban, hogy amit ajánlunk, azt megnézik. Épp ezért vigyáznunk is kell a hitelünkre, bármit nem lehet ajánlani”. Gárdos könyvével nem vállaltak túl nagy kockázatot, sok fontos országból 10-12 kiadó versenyzett a könyv jogaiért, némelykor hihetetlenül alapos marketingstratégiákat kidolgozva. „Abból, hogy hogyan lehet sikerre vinni egy-egy nagy nyelv óriási piacán a könyveket, nagyon sokat lehet tanulni”, összegez Halmos.
Az eredeti forgatókönyvből Gárdos közben leforgatta a filmet, amely már szinte kész van, várhatóan idén télen, a könyv új kiadása után néhány hónappal kezdik vetíteni. „Az a stratégiánk – mondja Gárdos –, hogy a könyv sikerére megpróbáljuk ráültetni a filmet is itthon és – talán – külföldön is”. Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztos reményei szerint a regény filmváltozata a könyvhöz hasonlóan zajos sikereket fog elérni, a filmet támogatta a Nemzeti Filmalap.
„Meg sem fordult a fejemben az, ami most történik velem, illetve a regénnyel. Ekkora sikert nem kalkuláltam bele az életembe, bár a könyvet annak idején sokan nagyon szerették, viszonylag magas példányszámot ért el. Halmos Ádám mondta először, hogy ebből világsiker lehet, de azt hittem, hogy nem normális. Hat hete felhívott, hogy üljek le, mert egy ausztrál könyvkiadó végigsírta-nevette és meg is vette a könyvet, és ők amolyan könyves véleményvezérek, úgyhogy van remény. Az eltelt hat hét során folyamatosan jöttek a telefonok, hogy mikor kinek keltek el a jogok, a Londoni Könyvvásáron robbant a siker, de a pénteki sajtótájékoztató óta már Szlovákiában és Oroszországban is megvásárolták, vagyis már 26 országban, a dolog egyelőre nem tűnik megállni”.
A fehér király volt a másik sikerkönyv
Az elmúlt évtized legnagyobb könyves sikere – Dragomán György A fehér király című regénye – a minőségén kívül kiadói és – legkivált – szerzői erőfeszítéseknek köszönhette látványos külföldi sikereit. Morcsányi Géza, a Magvető akkori igazgatója ajánlotta a nagy német kiadó, a Suhrkamp figyelmébe, egyes megjelent fejezetek fordításait pedig a Paris Review-hoz küldte el Dragomán, mivel Samuel Beckett fontos publikációi is itt jelentek meg. A rangos folyóirat leközölte a részletet, ezután jelentkezett Dragománnál egy ügynök, és ez a folyamat vezetett végül az amerikai kiadáshoz. A német és az amerikai megjelenés párhuzamosan zajlott, és meghozta az áttörést, ennek köszönhetően nyelvek tucatjai követték még, és az érdeklődés tartósnak bizonyult. Dragomán új, hosszú évekig érlelt, tavaly megjelent könyve, a Máglya máris kilenc nyelven kelt el. A Fehér királyból éppen most készül nemzetközi sztárokkal brit film.
Gárdos Péter a rendszerváltás egyik leghatásosabb rendezője. Legismertebb filmjei az Uramisten, Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba, A tréfa (utóbbi 2 filmszemledíjas volt). A Hajnali láz alaptörténetével 1998-ban, édesapja halálakor kezdett el foglalkozni. A hagyatékrendezéskor olvasta el apja levelezését azzal a 117 lánnyal – köztük leendő édesanyjával –, akikkel a koncentrációs tábor utáni svéd rehabilitációs intézetből próbált megismerkedni.
