Európa kapujában

Egy magyar kisbuszban Kiskundorozsmáról Palicsra tart egy család. A kettő között 25 kilométer a távolság, a félórás úthoz képest a két óra várakozás aránytalanul sok. Mehettek volna a nemrég megnyílt ásotthalmi határátkelő felé, amely a magyar és a szerb állampolgárok egérútja – de elfelejtették, Röszkénél pedig beszorultak a sorba. Török családot szólítok meg. A férfi azt mondja, idén jó munkája van Németországban, többet keres, mint tavaly, és három helyett hat hét szabadságot kapott. Két nő nevetgél egy belga rendszámú kocsiban.

FOTÓK: M. SCHMIDT JÁNOS M. Schmidt János

Velük nincs nagy család, orgonasípszerű gyereksereg. A szingli lányok Isztambul mellett laknak, de alig hogy hazaérnek, indulnak is tovább: üdülni a Fekete-tenger déli partjára, egészen messze, az orosz határmellé. Az még nagyobb utazás lesz, mint Brüsszelből hazáig. Figyeljük az útlevélvizsgálók mozgását. Nem az üvegkalickában ülnek, hanem odalépnek minden autóhoz. A schengeni szabályok szerint így is kell. Kulturáltabb, mert ők mennek oda az utashoz, de hatékonyabb is, mert közelről többet lehet látni.

Elkérik az okmányokat, benéznek a gépkocsiba, összehasonlítják a fotókat és a benn ülőket. Volt már, hogy valaki nem válaszolt, amikor a keresztnevén szólították – kiderült, hogy a halott nagymama fekszik az utazók ölében. Halottaknak macerásabb előírásszerűen utazni, mint az élőknek. Van, akivel kinyittatják a hátsó ajtót, van, akivel még a motorháztetőt is. Sokat elmond a benn ülőkről egy pillantás a csomagjukra. Némelyik családnak mindene elvágólag, becsomagolva utazik: alul a nagy táskák, fölül egyre kisebb táskák, minden cipzár gondosan ütközésig húzva.

A másik kocsinak meg csak kinyitják a hátsó ajtaját, és kigurul egy fél dinnye, kiesik a kávés termosz fedele, kiborul a kézitáska tartalma. Egy szlovák rendszámú, zsír új BMW-nek a motorházát is felnyittatják. Bölcsészdoktorforma, ötvenkilós, szemüveges szőke nő ül benne.

– Miért éppen őt? – sandítok a szóvivőre.

– A határrendészek azt szokták mondani: az a gyanús, aki nem gyanús – feleli. Aztán megmagyarázza: a nő egyedül utazik egy nagy értékű autóban, úgyszólván csomagok nélkül. Ilyenkor nagyon megnézik, főleg az autó papírjait. Gyanús, ha a tulajdonos nem ül a kocsiban.

Tele volt vele a sajtó, amikor a röszkei határállomáson megfogták Samuel Eto’o kameruni labdarúgó Bentley-jét, amelyet Milánóból loptak el. Két ukrán ült benne, teljesen szabályosnak látszó papírokkal. Az egyik határrendész ismerte Eto’o nevét, amelyet belehímeztek a luxuskocsi hátsó ülésébe. Elengedhették volna, de addig a megérzés.

– Küldött-e Eto’o legalább egy autogramot? – kérdezem.

– Nem. De a határrendész a kötelességét teljesítette.

Ha elmulaszt valamit az egyenruhás, és kiderül, könnyen minősülhet szolgálati bűncselekménynek. Ez is magyarázza a szigorúságot. Jön egy férfi, gyalog kerülgeti a kocsisort, cseh útlevél a kezében, a vámosokat keresi. Le akarja pecsételtetni velük egy jóval hátrébb álló piros luxusautó papírjait. A fiatal, csinos rendőrnő visszaküldi: előbb ő is látni akarja azt az autót. A cseh visszakullog. A határrendészek szerint vagy valami gáz van a kocsival, hogy előbb akarta lepecsételtetni a papírokat,mint ahogy a rendész megvizsgálta volna, vagy ezzel a trükkel akart elé kerülni a sornak.

A kilépő oldalon egyetlen vámos sem látható. A határrendészek is mondják, később dr. Kiss Attila pénzügyőr alezredes, a NAV dél-alföldi regionális főigazgató-helyettese meg is magyarázza: nincs olyan uniós jogszabály, amely miatt a személyforgalomban az unióból kivitt árumennyiséget ellenőrizni kellene. Röszkén még a fülkéiket is lebontották a vámosoknak, csak mutatóban maradt kettő, hogy ha uniós rendelkezés bevezet valamilyen kötelezettséget, például növény- vagy állat-egészségügyi korlátozás ellenőrzését, kereskedelempolitikai intézkedés adminisztrációját, legyen hol elvégezni.

A vámosok egy félreeső, kisebb épületben az áfa-visszaigénylést intézik a szerbiai bevásárlóturistákkal. A belépő oldalon viszont van vámellenőrzés. Előbb itt is az útlevélkezelés, rendőri szemrevételezés jön; ha végeztek, odalép a vámos. Kiss Attila nem szereti olvasni az újságban, hogy sokat kell várni a vámnál, mert szerinte ez nem igaz. Kifelé egyáltalán nem kell várni, mert nincs vámvizsgálat, befelé pedig csak elsődleges szemrevételezés zajlik a sávban. Akit alaposabban meg akarnak vizsgálni, azt félreállítják, hogy ne tartsa fel a sort.

M. Schmidt János

Korábban többször írtam, hogy ugyan nézzék már meg a főnökök a térfigyelő kamerák felvételeit – a regionális főigazgató-helyettes mutatja, hogy az okostelefonjáról is rá tud pillantani, mi történik éppen. Fotózni meg filmezni is szokott vele – tanulságos képek felhasználásával oktatja a személyzetet, hogyan lehet ügyfélbarát módon ellenőrizni. Röszkén a legfőbb csempészáru a drog – és az ember. Régen rengeteg cigarettát is hoztak itt be, de amióta csak két dobozzal, mindösszesen negyven szálat lehet, azóta nem sétafikálnak a munkanélküliek egy-egy karton cigarettával a hónuk alatt. A trafiktörvény hatása itt nem érződik a cigicsempészeten. Szerbiában nem annyira olcsó a dohányáru, hogy megérné miatta kockáztatni.

Divatosak ellenben a ritka állatok és a hamisított márkás termékek. Az olcsó mosópor is, amit a vásárokon árulnak – aztán a vevő csodálkozik, amikor nem mossa ki a ruhát. Kiss Attila kinagyít egy szabályosnak látszó Lacoste jelzést viselő tréningruhát: látszik, hogy már a márkajelet is foltosan festették rá. Törökországban minden eladó, vesznek a gyereknek madarat, hüllőt, teknősbékát, mert telik rá – aztán a határon derül ki, hogy tilos behozni, akárcsak a kígyóbőr pénztárcát. Célszerű az utazás előtt tájékozódni,mi nem hozható be az EU területére, hogy ne egy kellemetlen hatósági eljárással végződjön a nyaralás.

Sokan tisztában is vannak a tilalommal, különben nem dugnák a teknősbékát a motorházba, ahol megfő, mire a vámos megtalálja. A drog jön rendületlenül, az embercsempészet is virágzik, bár egyre több a sikeres felderítés. Az ázsiai migránsok inkább a zöldhatáron próbálkoznak. Egy határrendész kivisz bennünket a közeli Kurta-dombra. Régebben Kurva-dombnak nevezték, csak sejteni lehet,miért, de szépítettek az elnevezésén. A határ vonalában álló homokbucka pár méter magas mindössze, de a sík terepen messzire látni a tetejéről.

A gyalogakác és a növekvő kukorica hamarosan jótékonyan eltakarja a határsértőket – bár Röszkénél a határrendészeknek kedvez a terep, nincs is akkora jövés-menés, mint Ásotthalomnál. A Kurta-domb előtt igen jó kocsik kavarják a port. A rendészek hiába integetnek nekik, kiabálják, hogy zurück, meg follow us, a deres bajszú török családfő rendületlenül hajt tovább a csillogó BMW-vel.Még négy-öt luxuskocsi igyekszik utána a kisszéksósi úton, amit hajdan széttapostak az autópálya-építők, és azóta sem igen hoztak helyre. Tompa felé nem erre vezet az út, nem is kezdődött még meg a terelés – a törökök alighanem a sor elé akartak kerülni, csak eltévedtek.

Mindent inkább akarnak, mint követni a Jetinek becézett rendőr autót, de egy kis szirénaszó jobb belátásra téríti őket. Visszafelé látunk egy fiút, aki gyalog ballag az autósztráda bejövő oldalán, szembe a forgalommal. Lefékezünk mellette, a határrendészek szimata nem csal: koszovói albán, de nincsenek rendben a papírjai. Azt mondja, megverte egy cseh „gazda”, és a kocsisorból valóban integet is egy piros trikós férfi egy nagy autó mellől. A határrendészek járőrkocsit hívnak, a két férfit román frontexes (az EU határőrizeti szervezete) rendőrök felügyelete mellett elviszik, kihallgatják.

Idén egy átlagos hétköznap 15-20 ezren kelnek át Röszkénél, egy csúcsforgalmas hétvégén ez a szám elérheti az 55-60 ezret

A sztrádán biciklis turisták tekernek – ha akarnának, sem tudnának szabályosan jönni. Majd ha újra megnyílik a régi átkelő, amire nemrég tett ígéretet Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár Szegeden, akkor nem kell nekik az autópályán jönni az első kijáróig. Egy lány gyalog lépked a sztrádán, sír, mint a záporeső. Kinézte az interneten, hogy a határig járó Volánbusszal utazik Szegedre – de a busz a tömeg miatt nem tudott bejönni az átkelőig, hanem visszafordult a 173-as kilométernél, a felüljárónál. Rendben vannak a papírjai, megvigasztalódik, amikor megígérem, hogy elviszem Szegedre.

A schengeni rendszer lényege, hogy egy ponton kell hatékonyan ellenőrizni az övezet területére lépőket, hogy az övezeten belül már szabadon mozoghassanak. A magyar–szerb határszakaszon öt másik átkelő is üzemel – Tiszaszigetnél, Ásotthalomnál, Tompánál, Kunbajánál és Hercegszántónál –, a forgalom 85-90 százalékát mégis Röszkénél bocsátják át. Kérdés: összeegyeztethető-e a viszonylag gyors, utasbarát, de a biztonsági rendszabályoknak mégis megfelelő útlevél-, gépkocsi- és vámellenőrzés?

Kiszűrhetők-e az illegális okmányokkal utazók, szabálysértők, bűnözők, csempészek úgy, hogy a jó szándékú utasokat minél kevesebb kellemetlenség érje? Éberhardt Gábor rendőr alezredes, a szegedi határrendészeti kirendeltség parancsnoka szerint jó lenne, ha mindenki tájékozódna, mielőtt útnak indul. Erre rengeteg és pontos lehetőség van. (L. keretes írásunkat.)

A várakozás kellemetlen. Az utasok azt szeretnék, hogy a hatóságok szolgáltatóként, és ne erőfitogtató hatalomként jelenjenek meg a határon. Az 1990-es években, a délszláv háborúk idején Románián keresztül mentek a Balkánra a vendégmunkások. Nagylaknál akkor néha több napot is kellett várni. A háborúnak vége, az M5-ös 2006-ben elérte a szerb határt. Kiépült a korszerű autópálya-határállomás. 2008-ban Magyarország is tagja lett a Schengen-övezetnek. Modern informatikai rendszerekkel szerelték fel a határőrséget, amely 2008. január 1. óta a rendőrség szervezetében működik.

A válság legrosszabb éveit, 2009-et és 2010-et leszámítva évi 15-20 százalékkal bővül a forgalom. Idén egy átlagos hétköznap 15-20 ezren kelnek át Röszkénél, egy csúcsforgalmas hétvégén ez a szám elérheti az 55-60 ezret – tájékoztat Éberhardt Gábor. Röszke dobogós a „schengeni olimpián”: mind az átbocsátott forgalom nagyságában, mind a feltárt drog-, embercsempész és hamis okirat kategóriájában benn vannak az övezet első három helyezettje között. A forgalom várhatóan tovább nő: a GPS erre vezeti a vendégmunkásokat, erre érdemes jönni a görög tengerpartra utazó turistáknak, erre adják az engedélyeket a különféle hatóságok. Alkalmazkodni kell hozzá.

A régi röszkei átkelőn mindössze három sáv működött. Az autópálya-határátkelőt már úgy tervezték, hogy biztosan megfelelő legyen: hat-hat kilépő és belépő sávval. Ám csúcsforgalom idején ez már akkor kevés volt, amikor átadták. 2008–2009-ben előfordult 6-8 órás várakozás. 2013-ban további három sávval, a hozzá tartozó informatikai eszközökkel és személyzettel bővült mindkét oldalon az átkelő. 2014 végén megnyílik Röszke 2, a felújított régi határállomás is. Csúcsidőben egyirányúsítani lehet – ott újabb sávokat nyernek.

Az idei első zsúfolt hétvégén több mint 52 ezren keltek át Röszkénél. Pörgött mind a 9 sáv, a szerb hatóságok is haladtak, üres volt a senki földje. Utánunk érkezett Münchenből a Bajor Televízió stábja – odáig is eljutott a röszkei várakozások híre. Európa felől nézve Röszke a Balkán kapuja. De ez a hatalmas, korszerű, mégis gyakran szűkösnek bizonyuló autópálya-határátkelő Horgosról visszanézve már Európa kapuja.