galéria megtekintése

Elhozták a lövészek fajdkakasát

1 komment

Csordás Lajos

Megannyi párhuzam és találkozási pont jellemzi Krakkó és Budapest történetét, melyekkel a Budapesti Történeti Múzeumban a hétvégén nyílt kiállításon szembesülhetünk. A lengyelek hárommilliárd forint biztosítási értékű tárgyi anyagot hoztak.

Buda és Krakkó címere szinte azonos volt, háromtornyú várat ábrázolt nyitott várkapuval, mint azt a Közös úton – Budapest és Krakkó a középkorban címet viselő kiállításon láthatjuk. Hogy ezen nem kell annyira csodálkoznunk, az a katalógusából derül ki, hiszen más városok is viseltek akkoriban hasonló címert, például Prága.

Krakkó és Buda(pest), a két nagy jelentőségű királyi központ azonos ritmusban fejlődött. Szinte egybeesik például a két város alapítása a tatárjárás után. Középkori történetük persze nem ekkor kezdődik. Nálunk Óbudán és Pesten a honfoglalástól léteztek városmagok, és Krakkó is lakott volt már a VIII. századtól kezdve. Abba az időbe nyúlik vissza alapító legendája is, miszerint a város azon a helyen jött létre, ahol egy bizonyos Krak herceg legyőzte a környéket rémületben tartó sárkányt.

Kevesen tudják, hogy nagy lovagkirályunk, Szent László is Krakkóban látta meg a napvilágot, és lengyel szokás szerint nevelkedett. Ott is máig tisztelik.

 
Címerállat a fajdkakas
Veres Viktor / Népszabadság

A tatárjárás jelentős cezúrát jelentett mindkét város életében. Krakkóban máig évenkénti ünnepi felvonulással emlékeznek meg róla, és a Mária templom tornyában óránként megszólal a harsonaszó annak a kürtösnek az emlékére, akinek a tatárok átlőtték a torkát. Krakkóban egyébként felvonulásokban, ünnepségekben sokkal intenzívebben élnek a város középkori legendái, mint Budapesten.

Nálunk a tatárjárás után alapította Budát IV. Béla a várhegyen, Krakkóban pedig 1257-ben adta ki a város alapítólevelét Szemérmes Boleszláv, akinek felesége, a későbbi Szent Kinga IV. Béla lánya volt. Ebben az időben alakult a krakkói lövészegyesület is, mely máig létezik. A kiállítás megnyitóján e nagy múltú egyesület, a „Kakas Társaság” tagjai is részt vettek középkori mintájú, tollas föveges, kaftános ünnepi öltözetükben. Éppen e társaság címerjelvénye a kiállítás egyik fődarabja, egy XVI. századi, remekmívű ezüst fajdkakas, mely Krakkó jelképe is.

A két királyi központot egészen a XVI. századig dinasztikus szálak is összekötötték: Nagy Lajos királyunk anyja, Piast Erzsébet lengyel hercegnő volt, így léphetett Lajos 1370-től a lengyel trónra. Leánya, Hedvig pedig apja után szintén a lengyelek szentként tisztelt uralkodója lett. Neki is köszönhető az 1364-ben alapított krakkói egyetem fejlesztése, ahol olyan nagyságok tanultak többek közt, mint híres bibliafordítónk, Sylvester János, vagy a heliocentrikus világkép megalkotója, Kopernikusz. Nem véletlen, hogy a kiállítás külön egységet szentel a krakkói egyetemnek, ahová Budáról is kerültek diákok, könyvek és eszközök egyaránt.

Külön egységet kap a kereskedelem, melynek fő terméke a posztó és a Magyarországról származó réz volt, legjelesebb személye pedig magyar részről Thurzó János, Mátyás király bányáinak felügyelője, aki 1477-től Krakkó polgármestere lett, és a Fuggerekkel is kereskedelmi szövetséget kötött.

XIV. századi Anjou Legendárium Szent Gellért történetével
Veres Viktor / Népszabadság

Jelentősek voltak a kapcsolatok egyházi vonalon is, részben a magyar alapítású pálosok révén, akik 1382-ben telepedtek le Jasna Górában, majd 1472-ben Krakkóban. A budai karmelitáknak szintén léteztek lengyel kötődéseik. Itteni rendházuk elöljárója volt például a Krakkóban dolgozó, nagy hatású oltárkészítő, Veit Stoss fia. Így feltehetően az apja műhelyéből származnak azok a kiállított oltártöredékek, amelyeket a Vízivárosban 2002-ben talált meg Benda Judit régész, e tárlat egyik kurátora. A másik kurátor Magyar Károly régész volt a Budapesti Történeti Múzeum részéről.

Mátyás és Jagelló II. Ulászló király reneszánsz budai palotájából mi sajnos csak töredékeket tudunk mutatni, de Krakkóban szinte sértetlenül maradt meg a királyi palota, a Wawel, a kelet-európai reneszánsz legszebb emléke. Némi vigasz számunkra, hogy olasz mestere, Francesco Fiorentino Budáról, II. Ulászló udvarából érkezett Krakkóba I. Jagelló (Öreg) Zsigmond hívására. Zsigmond lányát, Izabellát Szapolyai János vette feleségül, s a lengyel királylány később, megözvegyülve fontos szerepet játszott történelmünkben. Ezért is érdekes, hogy a Krakkóból érkezett tárgyak legértékesebbjén, ifjabb Lucas Cranach Zsigmondot és családját ábrázoló miniatűr festménysorozatán Izabella portréja is látható.

Buda és Magyarország középkori dicsőségének végét a mohácsi csatában elesett II. Lajos korabeli képmása és sarkantyúja jelzi a tárlaton. A török 1541-ben Budát is megszállta. Krakkó ezután nemigen tudott kapcsolatokat ápolni vele. Viszont Erdéllyel igen, olyannyira, hogy 1576-ban Báthory István erdélyi fejedelmet lengyel királlyá választották. Sikerrel meg is védte Lengyelországot Rettegett Iván fenyegetéseitől. Budapesten most első ízben látható a róla készült életnagyságú Marcin Kober-festmény, mely a tárlat egyik záródarabja.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.