A jövőben már a terjesztést is támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap. Azt remélik, így többen nézik majd a magyar filmeket.
Ötödik születésnapját ünnepli az Andy Vajna kormánybiztos által megálmodott új finanszírozási rendszer és annak zászlóshajója, a Magyar Nemzeti Filmalap. Míg eleinte komoly szakmai és művészi megmozdulások voltak a kritizálók szerint pusztán politikai erővel létrehozott intézménnyel szemben, ma már kijelenthető, hogy Tarr Bélán kívül szinte nincs olyan filmes, aki nem békült volna meg a helyzettel. Nem kevés pénzből újra készülnek magyar filmek, az egyetlen probléma, hogy számos európai országgal szemben a nézőket még nem sikerült rávenni arra, hogy megszeressék ezeket a műveket. Erre a problémára lehet válasz a szervezet új támogatási rendszere.
Az Európai Audiovizuális Obszervatórium adatai szerint a nemzeti gyártású művek igen közkedveltek: Franciaországban 35,2, Finnországban 29,9, Dániában 29,8, Németországban 27,5, Olaszországban 27,8, Lengyelországban 27,5 és Csehországban 23,8 százalék volt tavaly a hazai filmek piaci részesedése. Elég sokáig kéne ezt a listát sorolni, hogy elérjünk Magyarországhoz, bár a magyar filmek nézettsége növekedő tendenciát mutat, 2015-ben fél százalékot emelkedett 3,7 százalékról 4,2-re. Miközben a teljes magyar mozipiac dübörög: 2015-ben 13 millió mozijegyet adtak el, ezzel 18,4 százalékos az emelkedés. Egyszóval, még mindig valamilyen villámcsapással felérő események kellene történnie, hogy a magyar néző a Star Wars helyett magyar filmet nézzen.
