- Nekem úgy tűnik, hogy a Sziget Kulturális Rendezvényiroda a válság felett áll.
|
Gerendai szerint torzak a magyar fesztiválpiaci viszonyok Reviczky Zsolt |
- A Sziget helyzete valóban bonyolultabb, mivel a portfóliónkkal az volt a célunk, hogy a rendezvényeinkkel minél különbözőbb közönséget szólítsunk meg, ne kannibalizáljuk saját magunkat. A cég valóban egészen máshol tart, mint a magyar piac, a mögöttünk következő második cég forgalma nem éri el a miénk egytizedét. A hazai 15-16 milliárdos fesztiválpiacon tízmilliárdot jelent a mi öt rendezvényünk. A Sziget Fesztivál ma már egyértelműen főleg a külföldieket célozza meg – ugyanakkor erre a fesztiválra jön el a legtöbb magyar is. Tavaly 415 ezer látogatónk volt, kicsivel 50 százalék felett voltak a külföldiek. Idén már 89 különböző országban adtunk el előre jegyet, csak Ausztráliában több mint ezret.
- A Sziget skizofrén helyzetben van: a külföldiek ízlése és a pénztárcája is más világot képvisel.
- Szögezzük le: a Szigetet mi még mindig a magyarok árérzékenységéhez igyekszünk igazítani. Ma Nyugat-Európában egy fesztiválon öt-hat euró egy sör, a napijegy átlag 80 euró. Ha ezt a szintet lőnénk be, akkor a hazai közönséget ellehetetlenítenénk. Ugyanakkor egy átlag magyar fesztiválozó számára a többi hazai rendezvényhez viszonyítva tényleg drága a Sziget, de nekünk is jóval többe kerül, mint egy kis fesztivál, ráadásul sokan a magas állami támogatásoknak köszönhetően nem valós piaci árakon kínálják a szolgáltatásokat.
- Kapott állami támogatást a Sziget is.
- Igen, ötvenmillió forintot, mely a költségvetésünk 1,3 százaléka. Nagyságrendileg ez rendben van, mert persze jól jön, de közben még nem kerülünk az államtól kiszolgáltatott helyzetbe.
- De akkor mi értelme volt ezt a pénzt elfogadni?
- Bőven van mire elkölteni, ezt most a nemzetközi kampányba pörgettük bele, aminek eredményeképpen az állam bevételei is nőni fognak. Az államnak vannak pozitív intézkedései, ezek egyike, hogy két éve a fesztiválok áfáját 18 százalékra csökkentette. Ugyanakkor vannak negatív reformok is: a reklámadó nekünk idén 55 millió forint többletköltséget jelentett. Vagy például kötelezővé tették, hogy az Országos Mentőszolgálattal kell szerződnie minden nagy rendezvénynek, ami a duplájára vitte fel az árat. Egyszóval: csak az ilyen „apróságok” miatt 130 millió forinttal több a kiadásunk idén. Ezzel szemben mondjam azt, hogy akkor az 50 millió forintos támogatást sem kérem? 2006–2013-ig meg tudtuk tenni, hogy semmilyen közpénzt nem vettünk igénybe. Akkor büszkék voltunk erre, de most sem szégyelljük magunkat, mert az állammal így is, úgy is együtt kell működnünk.
- 2013-ban veszteséges volt a Sziget, tavaly rekordokat döntött. Mit vár idén?
- Bizakodó vagyok. Azt reméljük, hogy a 2014-es növekedés nem véletlenül történt. Ugyanakkor idén beterveztünk egy 600 millió forintos költségvetési növekedést, mert a fesztiválok közötti verseny miatt elképesztően megnőttek a fellépti díjak, és minőségben tartani akarjuk a szintet. Évente 30-40 százalékkal nőnek a sztárgázsik. Egy csúcskategóriás fellépő már minimum egymillió eurós tétel. Egy headliner kategóriájú csapat 500 ezer és egymillió között kér, az átlag nagyszínpados fellépő 100 és 250 ezer között, de bőven vannak néhány tízezer euróért fellépő zenészek is. Sajnos ezt a drágulást nagyon nehéz kezelni, hiszen mi nem tudjuk ilyen arányban növelni az árainkat.
- Budapestből az elmúlt néhány évben „buliváros” lett, számos turista az olcsó alkohol miatt jön ide. Ez hogyan hat a Sziget nemzetközi megítélésére?
- Mindenképpen hat, de ez kölcsönös. Budapest képének alakulásához is hozzájárult a Sziget. A bulizók közül legtöbben akkor jönnek Magyarországra, amikor a Sziget zajlik. Az már más kérdés, hogy tény: a mi rendezvényünknek sokkal inkább megmaradt a kulturális vénája, mint magának a városnak az év közben ideérkező fiatalok körében. A nálunk fellépő zenekarok máshol is koncerteznek világszerte, nem logikus, hogy a szigetes fellépésre csak a koncert kedvéért ideutazzanak a fesztiválozók. Ehhez kell a sokszínű egyéb kínálatunk is. Korábban óva intettek minket az angol fiataloktól, mert túlságosan „elengedik” magukat. Aztán készítettünk egy felmérést az angol látogatóink között, és kiderült, ők épp azért jöttek, mert itt minden sokkal kulturáltabb, mint egy szigetországi rendezvényen.
Névjegy
Gerendai Károly Született 1970. július 18-án, üzletember, kultúraszervező, a Sziget Fesztivál alapítója, a Sziget Kft. ügyvezetője. Ő a tulajdonosa Magyarország első Michelin-csillagos éttermének, a Costesnek. Alapítója és vezetője a Szeretem Magyarországot Klubnak.