galéria megtekintése

Drogfutárok és függők ünnepe Budapesten

Európa legnagyobb könyvesboltja nyitotta ki kapuit csütörtökön a Budapest Nagydíj átadásával. Az évről évre kilátogató hatvanezer olvasó idén négyszáznál is több programból válogathat, félszáz külföldi íróval, illetve félezer itthoni szerzővel dedikáltathat vagy ismerkedhet meg.

- Azért fontos a fesztivál, mert bekapcsol minket a világ és az irodalom vérkeringésébe, méghozzá egy igen unikális nyelv segítségével – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Hiszen itt nem csupán a világ mutatkozik be nekünk, de mi is bemutatkozhatunk a világnak, tette hozzá. Az ünnepélyes pillanat nem maradt könyvszakmai bejelentés nélkül. Idén egymilliárd forinttal több jut a könyvtáraknak, s ebből a támogatásból 1790 vidéki településen javulnak majd a könyvkölcsönzés feltételei. Balog ugyanakkor jelezte, nyitott a további, könyvszakmával kapcsolatos beszélgetésekre.

Franzen öt évig le sem jött a szerről
Franzen öt évig le sem jött a szerről
Veres Viktor / Népszabadság

- Nincs annál jobb drog, ha valaki hosszú időn keresztül írhat egy regényt. Én öt évig le se jöttem a szerről – nevettette meg a pódiumbeszélgetés hallgatóit a fesztivál díszvendége és a Budapest Nagydíj nyertese, Jonathan Franzen. Ha tehetné, bármikor visszaszokna, hiszen az írás a legjobb drogok közé számít: nem viszi, hanem hozza a pénzt. Mint mondta, a modern német íróktól tanulta a regényírást, és inkább az európai közönségnek írt, bár ezt az európai közönség sokáig nem ismerte fel. Ahogy az amerikaik sem. Sokkal inkább az írói képzeletére büszke és nem a regényekkel kapcsolatos kutatásokra. A valóság ugyanis gyakran foglyul ejti az írót, és nem mindig tesz jót a regénynek. Nem kell tízezer tényt felhasználni, ha öt is elég.

 

A beszélgetéssel és a Budapest Nagydíj átadásával már túl is van az első napján Európa legnagyobb könyvesboltja. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKK) igazgatója szerint mindez nem csupán a fesztiválra megjelenő több mint száz új és izgalmas kiadvány miatt igaz. A budapesti fesztivál ugyanis a vásár szempontjából (könyves jogok értékesítése, szerződések megkötése) sosem vehetné fel a versenyt londoni, lipcsei vagy frankfurti testvérével. Ezért már az első pillanattól úgy építették fel a rendezvényt, hogy az a kísérő programjaival, folyamatos pezsgésével nyűgözze le a látogatóit. Idén 413 programból válogathatnak az érdeklődők. A nemzetközi jelzőre pedig már azért is rászolgál a rendezvény, mert idén 30 ország állít standot a Millenárison.

Programból pedig idén sincs hiány. A szokásoktól eltérően idén nem egy országot vagy térséget lát vendégül a fesztivál, hanem a 220 éves magyar könyvkultúrára emlékezik. 1795-ben alapították meg ugyanis a MKKE elődjét, a Pesti Könyvárusok Grémiumát. Tizenkét, főként német anyanyelvű kereskedő gondolta úgy, hogy Európában másodikként szakmai társulást hoz létre, elnöknek Pápai Kiss Istvánt választva meg.

A MKKE az évforduló kapcsán a könyvszakma égető kérdéseiről szervez kerekasztal-beszélgetést, és egy irodalmi esttel is ünnepel. Szerencsére van mit ünnepelni, mert a környezet ismét biztató: a 2013-as év piaci forgalmához képest tavaly 43 milliárdról 44-re nőtt a könyvre kiadott pénzösszeg, s ez a negatív infláció miatt már valóban biztató adat. De ugyanígy nőtt a könyvcímek és a példányok száma is.

Tyúkot vagy nyulat?

A dicsőséges kezdetekre, és a két évszázadnál is régebbi magyar könyvkultúrából ad ízelítőt az Országos Széchényi Könyvtár kamaratárlata, „a Könyv ÜnnepeL". A két évszázadnyi magyar könyvkultúráról nehéz átfogó képet adni, de ahogy az ujjbegyből vett vércseppben is benne van minden fontos összetevő, így a tárlók mögött is felvillannak majd az egész képet sejtető fontosabb részletek, magyarázta Boka László, az OSZK tudományos igazgatója. Például megnézhetjük az 1798-ban megjelent első könyvjegyzéket, a korszak nagy kiadóinak díszműveit (többek között a kézzel festett Jókai-köteteket, melyekből már csak pár darab maradt fenn), vagy a kereskedők olvasókat toborzó röpiratait, és 20. századi plakátokat.

Egy-egy tárló mögött több millió forintos érték is lapul, de akár azt a nyulat és tyúkot is odaképzelhetjük, amelyekkel Arany János akarta lekenyerezni anno az árusokat. Jó barátjának, Petőfinek tette fel az örök kérdést: „Hát a könyvárusokkal, hogy szokott az író alkuba ereszkedni? Kell-e folyamodványt adni be, s tyúkot vagy nyulat vinni?”

Fontos rendezvény az immár 15. alkalommal megrendezett Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja. A rendezvény rangját mi sem mutatja jobban, hogy az itt, Magyarország képviseletében bemutatkozó Horváth Viktor, majd idén Szvoren Edina is elnyerte az Európai Unió irodalmi díját. Reméljük, az idei elsőkönyves, Mán-Várhegyi Rékára is ez a sors vár.

A díjat végül Szalay-Bobrovniczky adta át
A díjat végül Szalay-Bobrovniczky adta át
Veres Viktor / Népszabadság

Eredetileg úgy volt, hogy a megnyitóra Tarlós István budapesti főpolgármester is elmegy, de végül az egyik helyettese, a humán területért felelős Szalay-Bobrovniczky Alexandra jelent meg az eseményen átadni a Budapest Nagydíjat.

A belépő idén is ötszáz forint, ám ez levásárolható, egyes standoknál akár dupla áron is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.