Ma este lesz a magyarországi ősbemutatója Peter Strickland legújabb művének, a The Duke of Burgundynak a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon. A két leszbikus nő párkapcsolati és szexuális dominaharcát a lepkék életvilágával összekötő szerzői mozi dán főszereplője: Sidse Babett Knudsen.
Peter Strickland filmje igen bizarr mű. Ez az egyediség már a forgatókönyvön is átjött?
- Abszolúte. Sosem olvastam még hasonlót. Egyrészt a világ legegyszerűbb dialógusaiból egyértelműen kiderült, hogy egy párkapcsolati drámáról van szó. Másrészt ehhez párosultak a végtelen hosszú leírások, amelyek az adott jelenet vizualitását taglalták. Ezenfelül voltak benne értekezések különféle bogarakról és lepkékről. Zavarba ejtett, hogy semmiféle kontinuitás sincs a dramaturgiájában, azt sem lehet tudni, mikor játszódik. Hogy valóság az egész, vagy csak álom. És azt kell mondanom, hogy a könyvhöz képest teljesen más lett a végeredmény. A dialógusok nagy része ugrott, a vágás során egyértelműen a vizualitásra fektették a súlyt. Így vagy úgy, a könyv alapján elképzelni sem tudtam, mi fog ebből kisülni.
Akkor nem azonnal mondott igent a felkérésre?
- Bizony nem. Mivel igen kockázatos vállalkozásnak tűnt a The Duke of Burgundy, szükség volt rá, hogy vakon bízzam a rendezőben. Hogy érezzem, amit közösen alkotunk, nem öncélú. Leültem beszélgetni Peter Stricklanddel. Elmondta, hogy a filmet ő „utazásnak” képzeli el. Közben egyre biztosabb lettem, hogy egészen egyéni hangvételű művész alkotásában fogok szerepelni annak ellenére, hogy végig fogalmam sem volt, pontosan mi is történik a vásznon. De meggyőződtem arról, hogy Strickland nem voyeur, hanem igazi gentleman.
